Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Kultura - 697
Történeti irodalom. 697 rovatában Rubint Dezső (Az összeomlás. Bpest, 1922. 363 1.), Gabányi János (Martirjaink. Bpest, 1922. 431 1.), Kühl (Der deutsche Generalstab. Berlin, 1920. 230 1.), Graf Bernstorff (Deutschland und Amerika. Berlin, 1920. 413 1.) munkáiról olvasunk ismertetéseket, valamint a volt 86. közös gyalogezred kéziratos történetéről. Július —Augusztus. Olysói Gabányi János : Ruszkini Lorx Győző tábornok. Meleghangú nekrológ. — Gyalókay Jenő : Bem. Nagyértékű eredeti források felhasználásával készült tanulmány, a melynek kapcsán a szerző megvédi Bemet az ellene újabban alaptalanul emelt vádak ellen. — Dobribán Péter : A XXIV. hadtest átkelése a Piavén a montelloi csatában. Befejező közlemény. — Werth Henrik : A vezetésről. A szerző hadtörténelmi példák alapján az átkaroló támadás kérdését tárgyalja. Szeptember —Október. Werth Henrik : A vezetésről, jelen, ötödik közlemény a hadműveletek vezetésében Nagy Frigyes óta beállott változásokat tárgyalja. — Dobó Dezső : Hadtörténelmi adalékok az egészségügyi szolgálat köréből. Igen érdekes visszaemlékezések a hadtörténelem egy kevéssé művelt mezejéről. November —Deczember. Schäfer Hugó : A hármasszövetség katonai egyezményei a világháború előtt. A »Preussische Jahrbücher« 1922 májusi füzetéből lefordított czikk három időszakra osztva (1882 — 1891, 1891 — 1906, 1906—1914.) igen ügyesen foglalja össze azokat az eddig ismert katonai természetű egyezményeket, a melyeket a három szerződő hatalom háború esetére egymással kötött. — A könyvismertetések során egy névtelen író úgy anyagánál, mint írói jótulajdonságai miatt egyaránt kitűnő munkának mondja Geöcze Bertalan könyvét Przemysl védelméről (A przemysli tragédia. Bpest, 1922. 8-r. 232 lap.) Magyar Kultúra. 1921 deczember. — Egyed István : Magyarország függetlensége. A trianoni szerződés azon czikkelyének magyarázata, a mely Magyarországot függetlenségének fenntartására kötelezi. — Csóka Lajos : Kinél keressen szövetséget a magyar ? Ezredéves történetünk tanúságai nyomán próbál a kérdésre felelni a szerző, s végső következtetéskép a Románia felé való orientálódást ajánlja.— Fehér Kálmán : A »Gótika« kulcsa. A szerző szellemesen igyekszik bebizonyítani, hogy a gótikus stílus tulajdonképen a Szentírás szavainak symbolikus kőbefaragása. 1922 január. — Csóka Lajos : A legsúlyosabb probléma. A szerző a mohácsi vész utáni két pártra szakadás rettenetes következményeivel bizonyítja, hogy szomorú jelenünk legsúlyosabb problémája a nemzet egységének megóvása. Február. Csóka Lajos : Egykori magyar aspiráns a pápai trónra. Bakócz Tamás vázlatos életrajza és jellemzése. — B. Boe'r Géza. Erkölcsbántó könyv az erkölcsről. Kissé túlzottan egy oldalról nézve, apró hibáit tűhegyre szúrva bírálja Siklőssy László erkölcstörténeti munkájának első kötetét. Márczius. Β. Boér Géza nagy elismeréssel szól Biró Venczel : Erdély követei a Portán czímű Kolozsvárt megjelent munkájáról. Április. Báró Vécsey József Aurél : IV. Károly király. Emelkedett hangú, mélyen járó nekrológ. — Apponyi emlékirataihoz. Rövid, erősen katholikus nézőpontból írt ismertetés. — Bangha Béla Sohm Rudolf : Rövid egyháztörténetét elfogultsága és irányzatossága miatt értéktelen, a magyar fordításra mindenkép méltatlan műnek tartja. — Tóth László elismerően bírálja Hajnal István : írástörténet az írásbeliség jelújulása korából czímű munkáját.
