Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Szombathi János: A sárospataki főiskola története. Ford. Gulyás József. Ism. Szelényi Ödön 90

<90 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szombathi János : A sárospataki főiskola története. Latinból fordította: Gulyás József. A fordítást átvizsgálta, javította és jegyzetekkel bővítette : Szinyei Gerzson. Sárospatak, 1919 260. lap. A sárospataki ref. főiskolának nagy múltjához méltó, kimerítő monographiája máig sincsen. A millennium alkalmából megjelent ugyan az intézet története Szinyei Gerzson avatott tollából, de a mindössze 3 ívre terjedő munka első fejezetében a főiskola vázlatos történetét, II. fejezetében pedig »vázlatokat és képeket nyújtván a főiskola XVIII. és XIX. századbeli életéből«, bármily jól is van megírva, még sem kártalanít a hírneves iskola külső és belső történetét egyaránt felölelő munkáért. A szakemberek és müveit közönség által élénken érzett eme hiányon igyekezett segíteni a »Sárospataki Irodalmi Kör« Szombathi derék munkájának magyar nyelven való közrebocsátásával, melyhez szerzője 1788-ban fogott és melyet aztán haláláig. (1823. okt. 5.) folyton pótolgatott. Szombathi János »História scholae seu collegii ref. Sárospatakiensis« cz. munkája inkább csak az iskola külső történetével foglalkozik. Számos megállapítását az újabb kritikai történetíró is magáévá tette. így, hogy a ref. kollégium mai helyén Szent Ferencz kisebbrendű szerzeteseinek a klastroma feküdt, vagyis hogy az iskola eredetileg a volt ferenczes-zárdában foglalt helyet ; hogy alapítója Perényi Péter volt, fia, Gábor alatt pedig a triviális és pusztulófélben lévő iskolából kollégium lett. Ugyanő építette fel a belvárosi templomot is. Zoványi ugyan kétségbevonta Perényi Péter érdemeit a sárospataki iskola körül és azokat mind Gáborra ruházta (Századok 1908), de állításait meggyengítette Szinyei Gerzson a »Sárospataki Református Lapok« 1910. évfolyamában, ahol Szombathi állításait mindenütt bő adatokkal támogatja. Szombathi alapos érvekre támaszkodik az iskola alapítási évének kiderítésénél is, de óvatosságát dicséri, hogy itt hozzávetőleges meghatározással éri be ; azt mondván »hogy az iskola az 1526. év után és az 1542. év előtt alapíttatott, de hogy pontosan melyik évben, biztosan meg nem határozható«. Nézetem szerint ez a leghelyesebb álláspont, mert mindenki, a ki csak kevéssé ismeri is azokat az átmeneti időket, mikor egyegy katholikus iskola és egyházközség lassanként protestánssá lesz, arra a meggyőződésre jut, hogy itt határozott évszámokkal operálni csak a legritkább esetekben lehet. Ezért Szinyei (i. m.) vagy Békefi évmegállapításait (A sárospataki ev. ref. főiskola törvényei 1899 és A népoktatás története Magyarországon 1906) is csak »valószínűeknek« lehet elfogadni. Szinyei részletesen emlékezik meg a főpártfogókról, (kivált I. Rákóczi Györgyről és