Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Kogutowicz K. l. Bátky alatt. - Kováts; Franz: Preszburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. Ism. Hóman Bálint 88

Történeti irodalom. Kováls Franz: Preszburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. Eine einleitende Studie zur Herausgabe des Preszburger Grund- und Satzbuches 1439—1517 Weimar, 1918. Hof Buchdruckerei. 114 lap. Nagyérdemű gazdaságtörténetírónk, Kovâts Ferencz, a középkori történet egyik igen fontos, de szakirodalmunkban eddig kevéssé méltatott forráscsoportjára : az ú. n. városi könyvek-ve (Stadtbücher) hívja fel figyelmünket a Savigny-Zeitschriftben s most különlenyomatban is megjelent tanulmányában. A városi könyvek keletkezése szoros kapcsolatban van a városok gazdasági életének fellendülésével. A városi közigazgatás és törvénykezés, mint általában a középkor közigazgatása és jogszolgáltatása kezdetben a teljes szóbeliség alapján működött. A városi hatóság a polgárok jogviszonyairól és gazdasági helyzetéről a hivatalos személyek saját közvetlen tudomása s a város megbízható polgáraitól beszerzett értesülések alapján bármikor tájékozódhatott s írott segédeszközökre — össseírásokra, nyilvántartásokra stb. — csak a legritkább esetben — rendkívüli alkalmakkor, így pl. rendkívüli adókivetés alkalmával — volt szüksége. A késő középkorban azonban a gazdasági élet rohamos fejlődése : a lakosság szaporodása és fluctuálása, a gyorsabb ütemben megindult vagyoni eltolódások, az ingó és ingatlan forgalom nagyarányú megnövekedése fokozott feladat elé állította a városi közigazgatás szerveit. A hatóság már nem nélkülözhette a város és polgárság jogviszonyairól, gazdasági helyzetéről, kötelezettségeiről stb. tájékoztató s minden alkalommal hiteles felvilágosítást nyújtó, hivatalos jellegű kimutatásokat, nyilvántartásokat, számadáskönyveket, a mai dönytvénytárat is pótló registereket vagy jegyzőkönyveket, törzskönyveket. Ezeket a hivatalos, közigazgatási és törvénykezési czélokat szolgáló különféle természetű nyilvántartásokat és törzskönyveket nevezzük összefoglaló néven városi könyvek-nek. A magyar történetírás — a szorosan vett számadáskönyveket kivéve — eddigelé nem sok figyelmet fordított erre a gazda-