Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Emlékkönyv a Bethlen Gábor által 1621 decz. 31. megkötött nikolsburgi béke háromszázados évfordulójára. Kiadja az ág. ev. eperjesi collegium miskolczi akadémiája. Ism. T. L. 676
történeti irodalom . 677 tudomány művelői sem haladhatnak el szó nélkül, mert két dolgozat is van benne szorosabb érdeklődési körébe sorozható. Csengey Gusztáv a nikolsburgi békéről írott pár oldalas dolgozatával ugyan nyilván maga sem pályázott a módszeres történeti értekezés írójának babérjaira, dolgozata nem is több az ünnepi alkalom szülte hangulatos megemlékezésnél, ellenben neveléstörténeti irodalmunknak mindenkép értékes gyarapodását jelenti a kötet másik történeti tanulmánya Bruckner Győzőnek, hosszabb, bő okleveles függelékkel is ellátott tanulmánya a késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum pártfogóságának történetéről. A nemsei pártfogóság tulajclonképen a XVIII. század közepén kialakult jótékony intézmény volt, a mely, miután az államhatalom nem engedélyezte, hogy a késmárki evangelikus iskola a késmárki városi adóból segélyeztessék, a környékbeli előkelőbb evangelikus családok és egyházközségek állandó vagy esetenkénti kisebb-nagyobb adományaival biztosította az iskola létét és fennmaradását. Ily módon ezek a jótevők tulajdonképen patrónusai lettek az intézetnek és ebből folyó jogaik "intézményes gyakorlására alakult meg a pártfogók testülete, a mely jogait jóváhagyott szervezeti szabályzatai értelmében gyakorolta. Maga az intézmény szervezete azonban az elmúlt másfél század alatt meglehetős sok változáson ment át. Az első 1760-ból származó coalitiót, mely az intézmény alapszerződésének tekinthető, 1839-ben az »Amica« nevű második alapszerződés váltja fel. Ennek rendelkezései is azonban az idők folyamán elavultakká válnak, a XIX. század második felében nagy változások állnak be a pártfogó családok és egyházak életében, úgy hogy a század elején az intézmény újabb átszervezése és tagjainak végleges megállapítása vált szükségessé. Ezt az átszervezést 1909-ben, illetve, mert az akkor megállapított szervezeti szabályzatnak egyes intézkedései homályosak és félreértésre alkalmat adók voltak, 1917-ben hajtották végre. Ezen utolsó szabályzatnak értelmében, a mely pontosan felsorolja azon tizenöt protestáns család névsorát, a kiknek tagjai, ha a Szepességen laknak, meghívandók a pártfogósági közgyűlésre, továbbá azon egyházközségek névsorát, a melyek szintén tagjai a közgyűlésnek, működik ma is, a megszállás ezer nehézségei között a lyceum, német tannyelvű reálgymnasiummá átszervezve, mint autonom felekezeti tanintézet. Bruckner Győző neveléstörténeti irodalmunkat érdekes és értékes fejezettel gyarapította jelen dolgozatával, az egész emlékkönyv pedig az ünnephez és az ünneplőkhöz egyaránt méltó és illő megemlékezés. Dr. T. L.