Századok – 1921-1922
Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: Az első orosz megszállás Erdélyben 1849. 626
az első orosz megszállás erdélyben'. 653 Láthatjuk, hogy az oroszok és osztrákok mindenáron egymásra akarták volna tolni a dolog kényesebb és komolyabb részét. Végre is kölcsönösen cserbenhagyták egymást. Ebben a sok kellemetlenségben és izgalomban, a félelemtől agyongyötört — félkezére béna — Schurtter is ágynak esett1 s február 19-én Dorsner ezredesnek adta át a brassai parancsnokságot.2 Pedig kár volt annyira remegnie, mert néhány golyóváltást s egy-két apró összekocczanást leszámítva, február 4-ike óta nem került a magyarokkal harczra a sor. Mindamellett Engelhardt, nagyobb biztonság kedvéért, Lüderstől még egy zászlóaljat kért, a melylyel az ú. n. Hétfalut akarta megszállani.3 Skariatin nagyszebeni csapatai meg épen nem is láttak ellenséget márczius n-ig, a mikor azután Bem diadalmas tavaszi hadjárata, az orosz megszállásnak nem várt gyors és siralmas véget vetett. IV. Ezúttal nem lehet czélom, hogy a Nagyszeben és Brassó körül márczius 11. és 28-ika között vívott harczokat apróra ismertessem, mert akkor szükségképen az egész tavaszi hadjáratot tárgyalnom kellene. Ezzel azonban tanulmányom túlnőne azon a kereten, a melyet a rendelkezésemre álló tér és a szorosan vett tárgy szabott elém. így tehát inkább csak az eddigelé alig, vagy egyáltalában nem ismert részletek vázolására szorítkozom, a mihez a bécsi hadilevéltár szintén bőséges és érdekes anyagot szolgáltatott. * Tudjuk, hogy Bem a medgyesi ütközet után — márczius 4-én — elhagyta ezt a várost és Segesvárra vonult vissza, a hol őt Puchner nem nyugat felől, hanem egy — Maroiciő őrnagy, vezérkari főnök terve szerint végrehajtott — nagy megkerüléssel, délfelől akarta megtámadni. De Bem rögtön túljárt Maroiöiö eszén. Észrevette, hogy az osztrák hadtest nagyon is nagy vargabetűt ír Segesvár köré s az ebből származott késést felhasználva elhatározta, hogy Puchnerrel mit se törődve, Nagyszebeni támadja meg. így is történt. Az osztrákok Segesváron, márczius 9-én, már csak a magyar sereg elvonulásáról értesültek. Érthetetlen módon 1 Puchner relatiója. (U. o. 143. XIII. B. 90.) 2 U. o. 143. XIII. B. 96. 3 Dorsner Puchnernek. Brassó, 1849 febr. 26. (U. o. 140. II. 122.)
