Századok – 1921-1922
Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNÓ: Elnöki megnyitóbeszéd (1922) 609
616 gr. klebelsberg kunó. XVII. század végén, messze szétágazó tervezgetés indult meg abban a tekintetben, miként kell a felszabadulás után területben rendkívül megnöv.ekedett Magyarországot kormányozni, hatóságait megszervezni, birtokviszonyait rendezni. Kollonics Einrichtungswerkje csak egyik mozzanat ebben a tervezgetésben, melyből többek között kisarjadzik a kanczellária újjászervezése és a neoacquistica commissio beállítása. Ezeknek a bonyodalmas tárgyalásoknak kibogozásával foglalkozik Baranyai Béla tagtársunk, ki előreláthatólag az évek hosszabb során át folytatja majd bécsi intézetünk kötelékében levéltári kutatásait. Ε kutatások érdekes adalékot szolgáltattak központi kormányszékeink : a kanczellária, a helytartótanács és az udvari kamara történetéhez. A magyar ancien régime e három központi főhatósága történetének megírása is okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar közigazgatási történelmet egyáltalában meg lehessen construálni. A kanczelláriára mint hatóságra vonatkozó publicatiót Baranyai Béla, az udvart kamarára vonatkozót pedig Herzog József tagtársunk készíti elő. De a Baranyai-féle bécsi kutatások nemcsak kormányzat-és közigazgatás történelmi szempontból bírnak jelentőséggel, hanem azért is, mert a neoacquistica commissio munkálkodásának feltárása vetheti csak meg újabbkori gazdaság- és társadalom-történetünk hordképes alapjait is. A törökök Európa meghódított részeiben a földbirtokot sziamet-ekre vagy timár-okra osztva a szipahik birtokába bocsátották, a kik földbirtokosok és katonák voltak egy személyben. A katonai és földbirtokos szervezet ekként a legszorosabb összefüggésben állott egymással. Ebből az állapotból szükségszerűséggel következett, hogy a midőn a török uralom Magyarországon megdőlt, a török földbirtokosok is sietve távoztak az országból. Ezt egyébként szükségessé tette az a világnézetbeli különbség is, mely a keresztény Középeurópa és a mohamedán Kelet között fennállott, mely a két elemnek együttlakását abban az időben egyenesen kizárta. A török uralom alatt állott Alföldet, a Dunántúl délkeleti részét és a Középdunának északi partjait, egy óriási, termékeny területet egyszerre odahagyták összes földbirtokosai. Hogy a birtokviszonyoknak úgyszólván újjáteremtése mekkora feladat volt, azt nem kell bővebben fejtegetni. Erre a munkára