Századok – 1921-1922

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNÓ: Elnöki megnyitóbeszéd (1922) 609

614 gr. klebelsberg kunó. a ki félszázados (1796—1847) nádorsága alatt rányomta nemes egyéniségének bélyegét a magyar históriára s a kinek nevét, ha felsoroljuk XIX. századbeli nagyjainkat, Széchenyivel, Kossuthtal és Deákkal együtt kell kegyeletesen emlegetnünk. A nádorok sorát István főherczeg zárja le, kinek rövid hivataloskodását az 1848-i szabadságharcz vágta el. Az Országos Levéltár nádori levéltári osztályában, a bécsi archívumokban és a nádori családok levéltáraiban e kilencz férfiú kormányzatára vonatkozólag bőséges anyagot őriznek, melyből életrajzukat és működésüket, különösen szerepüket Magyarország kormányzásában részletesen meg lehet írni. Az első hatnál beérhetjük életrajzokkal, melyekhez legfontosabb államirataikat csak mellékletként kellene csatolni. A főherczeg nádorok államiratait, levelezését és naplóit ellenben nagy forráskiadásban adja ki társulatunk. Mályus Elemér fiatal tagtársunk már gyűjti Sándor Lipót irodalmi hagyatékát, Domanovszky Sándor egyetemi professzor pedig előreláthatóan már a jövő évben elkészül József nádor összes munkái három első kötetével, mely a franczia forradalom és a napoleoni háborúk korát öleli fel. A nagy palatínus művei előreláthatólag 10—12 vaskos kötetet fognak betölteni s csak ha ez a korszakos forráspublicatio megjelenik, akkor látja majd a magyar nemzet, mit köszönhet József nádor színtiszta hazafiságának és államférfiúi higgadtságának. A magyar kormányzat élén állott nádorok és királyi helytartók hivatalos érintkezését a királylyal és az udvarral a magyar kanczellárok közvetítették. Még közelebb vezet tehát bennünket legfőbb állami ügyeink elintézésének góczpontjaihoz a magyar udvari kanczellárok életének és működésének ismerete. A modern történetírás mindinkább felismeri, hogy a nagy dolgokhoz nem egyszer inkább csak nevüket adó uralkodók és miniszterek mögött, a háttér félhomályában, magasabb hivatalnokok és más magas functionáriusok állottak, a kik az ügyeknek valódi irányítói és intézői voltak s így az igazi történelem megírásához ezek egyéniségének és működésének megismerése múlhatlanul szükséges. Már csak az udvari élet elzárkozottságánál és bécsi hivataloskodásuknál fogva is az országtól távol, mintegy félhomályban működtek a kanczellárok, rejtélyes alakok,