Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Proschwitzer; Erhart: Heimatkundliches Handbuch der Tschechoslovakei. Ism. Bruckner Győző 590

590 történeti irodalom. 590 Erhart Proschwitzer: Heimatkundliches Handbuch der Tschechoslovakei. Erste Lieferung. (Schriften für Lehrerfortbildung, Nro. 26,) Prag-Annahof, 1921, 96 lap. A csehországi németek annak tudatában, hogy az erőszakos csehesítéssel szemben csak a maguk német kultúrájának megtartásával és intensiv ápolásával tarthatják meg németségüket, rendszeres és öntudatos munkásságot fejtenek ki a veszedelembe jutott cseh és szlovákországi németség megmentésére. Ilyen czélokat szolgál az a figyelemre méltó vállalat, a mely dr. Herget A. professzor vezetése alatt áll és a néptanítók továbbképzése, valamint a művelt közönség ismeretkörének tágítása végett egymásután bocsátja közre az érdekesnél érdekesebb értekezéseket és müveket, a melyek az újonnan megalakult cseh-szlovák államban a németség történelmét, szerepét, műveltségét a legváltozatosabb megvilágításban mutatják be. Nemrégen jelent meg e sorozatban a selmeczbányai és budai jogkönyv részletes kivonata,1 most pedig az első kísérlet történt a conglomerált új cseh állam népei első összefoglaló németnyelvű történetének megírására. Proschwitzer Erhart vállalkozott erre az úttörő munkára. Ε mesterségesen construált államban élő, egykor különféle államkötelékhez tartozó és ma is különféle gazdasági érdekközösségekhez szító egyes nemzetiségek (cseh, morva, német, magyar, tót, ruthén, lengyel) múltjának ismertetése kutatóra és olvasóra nézve egyaránt nehéz, bonyolult és fárasztó munka és feladat. Proschwitzer felöleli munkájában a morva, cseh, német és magyar nép történelmi szereplését a trianoni békeszerződésben mesterséges határokhoz jutott cseh-szlovák köztársaság területén belül, de nem igen juttatta szóhoz a tót, ruthén és lengyel népek történelmi activitását. A tót népnek az általa megírt korszakban (1499-ig) még nincsen történeti szerepe és jelentősége, a lengyel és ruthén nép múltjára vonatkozó kutatásai még hiányosak. Proschwitzer E. a legjobb igyekezettel oldja meg e nehéz kérdést, történelmi objectivismusát megóvta s subjectivismusa csak a német kultúra jelentőségének indirecte való hangsúlyozásánál csillanlik ki néha soraiból. De azért önálló és önérzetes felfogás uralkodik művén, és tárgyilagos érvekkel száll szembe a cseh történelmi mű téves chauvinistikus elméleteivel. Leszegezi mindjárt munkájának kezdetén, hogy a kelta bojokon kívül germán népek : t. i. markomannok és quadok voltak a mai csehszlovák állam területén a műveltség első úttörői, a mi egyúttal 1 Kaindl R. : Die Ansiedelung der Deutschen in den Karpathenländern (Quellenbücher Nro 4. des schulwissenschaftlichen Verlags A. Haase, Prag-Annahof), 1920.