Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Patek Ferencz: V. Coelestin pápa választása. Ism. Tóth László 584

584 történeti irodalom. 584 tömegük a Dunához és mikor 400 körül már mellette tanyáznak, van királyuk : Uldin, a kit családja tagjai követnek a trónon. Tehát joggal következtethetnénk régebbi gyökerű intézményre. — A mi viszont Pannoniát illeti, azt nem Ruas király nyerte el a rómaiaktól ; Aetius itt csak sanctionálta jó békesség kedvéért a meglévő állapotot. Már az V-ik század elején nehezedik rá a hunnok nyomása a középső Dunára és széjjelrombolva a határmenti erődöket, eléri azt a czélt, a mire azután Attila is törekedett ; azt, hogy uralma határa itt széles puszta terület legyen (a mint ma mondanák : »semleges zóna«). A mi a nagy hunn király halála utáni eseményeket illeti, különös érdeklődésünkre tarthat számot Avitus császár pannóniai hadjárata 455-ben. Hogy a hunnokkal nem kerül ebben harczra a sor, csak arra mutat, a mit már boldogult kutatónk, Nagy Géza — úgy hiszem, helyesen — állított : hogy a hunnok nem laktak a Dunántúlon sohasem nagyobb tömegben. Ahelyett, hogy a nyugatrómai árnycsászárok végső negyedszázadát bővebben érintenénk, őszintén ajánljuk e könyv elolvasását. Nemcsak a szakembernek van szánva és ezért jegyzetei külön »Anhang«-ban foglalnak helyet, mind a hat kötetben egyaránt. A szilárd chronológiára, alapos forrásismeretre támaszkodó, éles logikával összeforrasztott előadás mindvégig érdekfeszítő, világos és szellemes ötletekben bővelkedő. A. A. Patek Ferencz: V. Coelestin pápa választása. Budapest, 1922. Pallas. 8°. 87 1. Egy szellemes amerikai gondolkodó, Walsh, a tizenharmadik századot a századok legnagyobbikának mondotta. (»The thirteenth greatest of Centuries« New-York, 1907. Munkáját részletesen ismertette Kiss Albin : »Egy becses munka« czímű, a Katholikus Szemle 1910. évfolyamában megjelent czikkében.) Valóban az emberiség történetének kevés százada mutat fel akkora fejlődést úgy a szellemi, mint az állami és a gazdasági életben, mint a XIII. század. Ez évszázad kezdetén még győzni látszik a pápaság egyetemes uralmának gondolata III. Inczében, míg a század végén a gergelyi hagyományok hajthatatlan örökségében elbukik e nagy conceptio a Szent Lajos óta oly hatalmasan megnőtt franczia nemzeti imperialismussal szemben. Európa államai e században rakják le nemzetállami életük alapköveit, ekkor kezd helyet foglalni mindenütt az állam gazdasági és politikai életében a polgári elem, áttörve a feudális osztálykorlátokat. Szent Ferencz, Szent Domonkos és Aquinoi Szent Tamás új, kivezető utat mutattak a nyers természet túlsúlya alatt ver-