Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

-50 HOLUB JÓZSEF. magyarázat helyessége mellett szól az az adat is, hogy egy 14 éves ifjú maga adja ki nagynénjének atyja birtokaiból a leánynegyedet s gondnokról szó sincs, pedig azt külön kiemelik az oklevélben, hogy már lehet 14 éves, azaz törvényes korú.1 A mi pedig a cselekvőképességnek á törvényes korban való egyes fokozatait illeti, okleveles emlékekkel csupán az ingatlanok elidegenítésére megállapított 24 éves korhatárt igazolhatjuk. 1511-ben a budai káptalan előtt megjelenik Ányos Péter és korvizsgálatot kér ; s miután megállapították, hogy 24 éves elmúlt, atyjának összes, sógora javára szóló fassióit megerősítette s vele kölcsönös örökösödési szerző­désre lépett.2 Ε kérdésekkel összefüggőleg vár megvilágításra a tör­vényes korúaknak visszavonási, revokálási joga, mely két irányban érvényesült, egyrészt élhettek vele az árvák3 gyám­juknak az ő nevükben létesített ügyletei ellen, vagy atyjuk ellenében az atyai hatalom alatt állók,4 másrészt pedig saját jogi fényeiket is így tehették érvénytelenné bizonyos felté­telek mellett. Ez utóbbiról a Hármaskönyv s utána a Quadripartitum is ezt mondja : Ha az árvák ajándékokkal vagy szép szóval megnyerve, avagy fenyegetésekkel kényszerítve fekvőjószá­gaikról és birtok jogaikról teljes koruk előtt örökvallást tettek, megfontolván, hogy azokat meggondolatlanul tették, 24 éves koruk előtt bárhol visszavonhatják azt. Ha azonban nem teszik, e bevallások jogerőssé válnak.5 Az élő gyakorlatból mindössze három eset áll rendelke­zésünkre a Hármaskönyvet megelőző s azt közvetlen követő időkből, a melyek egyike annyiban is érdekes, hogy maga Werbőczy is szerepelt benne : 1 1379. I.4. ... »ut videbatur 14 annorum vel circa« .... (Ν. Múzeum levt. Törzsanyag.) 2 Budai káptalan protocolluma a pozsonyi káptalan levéltárá­ban. III. k. 23—24. 1. — 1473· 18 éves ifjú : »tempore huiusmodi fassionis ad aliquam perpetualem fassionem jaciendam propter sue etatis imperfectionem inhabilis extitisset« . . . (Tallián-cs. levt. N. Múzeum.) ; 1515. 22 és 23 éves ifjú »propter imperfectam et iuveni­lem etatem ... ad aliquam fassionem maxime perhennaleni . . . inha­bilis et impotens extitisset« . . . (Teleki-okit. II. k. 338. 1.) 3 Pl. 1237. Wenzel : i. m. VII. k. 47. 1. 4 L. 58. 1. 5. jegyzet. 5 HK. I. R. 128. cz., Quadrip. II. 99. cz. — A későbbi gyakor­lattal szemben (1. Frank, Kelemen stb.) vigyáznunk kell arra, hogy Werbőczi itt csak árvákról beszél és azoknak is csak az ügyleti akarat indokának meghamisításával létrejött, ingatlant elidegenítő ügyle­teikről, fassio perennalisaikról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom