Századok – 1921-1922

Értekezések - MIKLÓS ÖDÖN: Hop Jakab bécsi holland követ interventiója (1698-1700) 524

miklós ödön : hop jakab bécsi holland követ interventiója. 525 példa lehetett neki arra, hogy a külpolitikában óvatos legyen. Talán az összes holland államférfiak között egyedül ő volt az, a ki érezte, hogy a holland köztársaság ereje nem engedi meg azt, hogy vezetőszerepet vigyen az európai concertben, bár a század vége felé a holland helytartónak, Orániai Vilmosnak az angol trónra jutása nagyot javított nemzetközi helyzetén. Mindez azonban nem tartóztatta vissza Fagelt, a raadpensionarist attól, hogy ne engedjen végre I. Lipót ismételt sürgetésének és 1688 szeptember 25-iki Rendi határozattal Hop Jakab addig berlini követet ne küldje a bécsi udvarhoz.1 A gályarabok történelméből jól ismert Hamel Bruyninx Gerard volt ott 1669 óta követ. A magyar protestantismus érdekében kifejtett tevékenysége azonban lassankint nem szívesen látott emberré tette őt a bécsi udvarban s a mikor 1686-ban szabadságra ment vissza Hollandiába, I. Lipót kifejezetten követelte visszahívását.2 Fagel azonban, úgy látszik, nem akarta a már hanyatlókorú, érdemekben megőszült diplomatát visszahívással discreditálni, hanem úgy vélte megoldhatónak a kérdést, hogy egy másik követet küldött mellé társul. így lett Hop Jakab Hamel Bruyninx követtársa s előbb együttesen vezették az ügyeket, majd Hamel Bruyninxnek pár évvel később (1693) bekövetkezett halála után egyedül lett a bécsi követség feje. Megbízása alkalmából nem adott ugyan Fagel neki a magyar protestantismust illetőleg határozott utasítást, de nyíltan megmondotta azt, hogy Hamel Bruyninx a magyarok miatt kompromittálta magát s ezért van reá szükség Bécsben. A magyar protestantismus helyzete azonban nem volt olyan kedvező, hogy akár Fagel maga, akár Hop be ne látta volna a részükről megindítandó inter ven ti ο szükségét. Németalföld óvatos politikája, különösen pedig az interventio természete megkövetelte viszont azt, hogy annak megkezdésére kedvező időpontot válaszszanak. Ilyen kedvező időpont látszott elérkezni egyebek között 1698-ban. Az ancyrai érsek Pálmai Péter Pál (Petrus Paulus de Palma) ugyanis I. Lipót megbízásából Perzsiába a nagy mogulhoz, valamint Aethiopiába igyekezett. A császár kérésére a holland Rendek meleg ajánlólevelet adtak útjára a Keletindiai 1 Den Tex, Ν. J. Jacob Hep, Gezant der Vereenigde Nederlanden. Amsterdam, 1861. A 116—170. o. bécsi működését tárgyalja. 2 Schmertosch : Kursachsen und Ku'b'andenburg für die ρ ot-Ungarn. (Neues Archiv f. sächs. Gesch. und Altertumskunde. 1897. 88 — 89. o.)