Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

522 miskolczv istván'. Johanna minden pompa nélkül temettette el őt »mint egy tatárt«.1 Halála nagy örömet okozott egész Itáliában, mert •érezték az olasz községek és signorék, hogy László erőszakossága és makacssága végveszélylyel fenyegeti függetlenségüket. Főleg Firenze lélegzett fel és gazdagon megjutalmazta a hír hozóját.2

Talán ez adott okot a gyanúra, melyről -a Chron. Tarvisinum fentebbi idézete tanúskodik. Gian Galeazzónak már csak Firenze hiányzott, hogy Itália felét birtokának mondhassa és a királyi czímet felvegye ; Lászlónak Róma, Siena, az egész Marca, Romagna elfoglalása után szintén Firenzére volt csak szüksége, hogy czélját megközelítse. Nem ok nélkül tekinti tehát Macchiavelli a halált hazája barátjának.3

Róma szintén lerázta rögtön az igát, Baccellieri, László római senatora sietve elhagyta a Campidogliot s hiába iparkodott Sforza a várost megtartani Johanna számára. Cipolla azt mondja, hogy László se nem vitéz, se nem nagy fejedelem, őt csak ambitiója hajtja.4

Ez egy kissé szigorú ítélet. László nehéz helyzetekben nagy energiát mutatott és bátran szembe nézett a feltornyosuló veszedelmekkel. Viszont tény, hogy hiányzik belőle az igazi nagyság első követelménye, a lelki emelkedettség. Aljas szenvedélyek piszkolják be jellemét : kegyetlen, mint a Viscontiak, jellemtelen, mint egy Cesare Borgia, szóval a renaissance-kor azon nagy zsarnokai közé tartozik, a kik eszközökben nem válogatva, a kis zsarnokokat el akarják nyelni.5 Hiányzik belőle a vallásos érzés, hiányzik a fajtestvérei iránt való kímélet. Rómát nem kevesebb barbarizmussal rabolja ki, mint annak idejében a vandalok, vagy a következő században Frundsberg lutheránus landsknechtjei. A templomokat kifosztotta, az arany ékszereket, drága-Chron. Tarvisinum. 821.1. — »Mortuus est non sine veneni suspicione.« Sergiani Caraccioli vita. 24. 1. — Theod. e Niem szerint »morbo correptus ex illito genitalibus a scorto Perusino . . . veneno.« Rayn. Ann. 27. 6. 1414. Elmondja, hogy rettenetesen szenvedett »praecipue igne sacro in membro virili«. U. o. 1 »e fo a, S. Giovanni a Carbonara sepellito de nőtte senza nulla pompa come un tartaro.« Giorn. Napol. 1076. 1. - Giorn. Nap. 1076. 1. 3 »E cosi la morte fu sempre piti arnica ai Florentini, che niun altro amico, e piti potente a salvargli ch'alcuna loro virtù.« Istorie Florentine. I. 3. 1. 4 I. m. 284. 1. s Burghardt |. : A renaissance-kori műveltség Olaszországban. T. k. il. 1.