Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

nápolyi lászló. 515 Rómába tegye át székhelyét, abban a reményben, hogy akkor nagyobb anyagi támogatásra számíthat. János pápát nagyon leverte az eddigi sikertelenség s csak némileg kárpótolta őt Zsigmondnak, László halálos ellenfelének, német királylyá választása a XII. Gergellyel rokonszenvező Ruprecht után. Talán nem tévedünk, ha a szövetségesek kezét sejtjük abban a lázadásban, a melynek vezérei Gentile da Monterano és Tagliacozzo grófja voltak. László vad energiával csinált rendet, Gentilet az országból kiűzte, a Cossákat bebörtönöztette, de Tagliacozzo grófját (Orsini) nem tudta meggátolni, hogy közeledő ellenfeléhez, Lajoshoz ne csatlakozzék. Lajos tengeri hadereje, melynek a szárazföldi operatiókat kellett volna támogatni, ismét vereséget szenvedett s hajóinak nagy része László kezébe került. A szárazon Rocca Seccánál mérkőztek (1411).1 Lajos seregét a négy legkiválóbb zsoldos vezér vezette : Sforza, Braccio, Paolo Orsino és Gentile da Monterano, de László serege számra nézve tekintélyesebb volt és jobban felszerelt. László egy csapásra akarta ellenfelét leverni, azért egész haderejét a fronton helyezte el, tartalékról nem gondoskodott s ez végzetessé vált ránézve. Bár Lajos seregében a számbeli hátrányon felül veszedelmes volt a kapitányok versengése is, főleg Paolo Orsino irígykedése a fővezetéssel megbízott Sforzára, mégis épen Paolo oldaltámadása szórta szét László seregét és számos foglyot eredményezett, többek közt XII. Gergely pápa követe is kezei közé jutott.2 Sforza ki akarta használni agyőzeimet, és San Germanót, hová László menekült, még azon éjjel hatalmába akarta keríteni, de társai, főleg a mindig gyanús szerepet játszó Orsino, a csapatok kimerültségére hivatkozva, nem voltak hajlandók őt követni. Lajosban nem volt erély, hogy fel-1 János pápa teljes erejéből támogatta Lajost. A hatalmas Orsino Péter nolai grófot, kit »pugil et athleta fidei«-nek nevezett, felszólította, hogy támogassa Lajos vállalatát, különben birtokait veszti és exkommunikáczió alá jut »a qua' praeter quam in mortis articulo, nisi dumtaxat a Romano Pontefice absolvi nequeas«. Orsino kénytelen volt Lászlótól elpártolni. Rayn. Ann. 27. k. 2. §. 1411. - László nagy serege daczára félt a vereségtől és 7 bátor lovagot királyi ruhákba öltöztetett (köpeny, tollas sisak, hadi öltözet), hogy saját serege se tudja, melyik az igazi király. Ε lovagok közül Sergiano "Caracciolo állt szemben az ellenséggel s lelkesítette a sereget. Mikor látta, hogy a vereség elkerülhetetlen, letépve kékes színű, aranyos liliomokkal behintett ruháját, csak több helyen átütött mellvértjét tudta megmenteni. Sergiani Caraccioli vita. 23 — 24. 1 33*