Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

' nápolyi lászló. 509 giára vágyott s ennek megszerzésében Braccio volt az akadály, tehát Trója grófját 6000 lovassal Braccio elfogatására küldte. A seregben jelen volt Ottinio is, ki Braccio küldöttjének elmondta, hogy a király a peruggiaiaknak megígérte, hogy száműzött jeiket ellenségként kezeli és Bracciót vagy elteszi láb alól, vagy kezeikbe szolgáltatja. Erre a hírre Braccio 300 lovast hagyott őrségül Todiban, maga picenumi földre vonult, Esio városát hatálmába kerítette, hol a király serege eredménytelenül akarta kiostromolni. László Rómában őrséget hagyva hátra, főseregével Siena felé indult, hogy a várost szövetségébe vonja és Firenzét megtámadja. A hadigépek szállítására teherhajókat építtetett. A firenzeieknek kevés volt az erejük, »sed angustos imperii terminos insita genti calliditas tuebatur«. Felhasználva Braccio elkeseredett hangulatát, őt szövetségébe vonták s serege Arezzo közelében ütött tábort.1 Alig szállt le Braccio lováról, a firenzei követek átadták neki 1500 lovas zsoldját. Mivel László Sienát akarta szövetségesül megnyerni, Firenze iparkodott őt ebben megelőzni. Egy firenzei kereskedő vásárlás ürügye alatt ment egy polgártársával Sienába, s mikor a vásárlás után távozni akart, a priorokat felkérte, küldjenek követet Firenzébe. Ez meg is történt és létrejött a két város közt a szövetség. Sikerült Firenzének az estei őrgrófot is megnyerni, ki Sforzát küldte segítségükre 600 lándzsással.2 Sforza feladata Arrezzo védelme volt. A két nagy kapitány, Sforza és Braccio, arra kényszerítették Lászlót, hogy Cortona alá vonuljon. A városon 3 testvér, Firenze szövetségesei uralkodtak, a polgárok árulása a várossal együtt őket is László kezébe juttatta. Braccio éjjelenkint állandóan zaklatta a királyt, ki hiába iparkodott őt nyilt csatára bírni s végre a gabonából kifogyva Peruggiába, majd Todiba ment, innen pedig visszatért Rómába. A nagy vállalat tehát condottiere-vállalkozássá törpült, mely megelégszik helyi sikerekkel és zsákmánynyal. Az 1409. év igen nevezetes a schisma történetében. A bíborosok, kiket László ellenségei is támogattak, márczius 25-re összehívták a pisai zsinatot, mely a két pápa személyének kikapcsolásával akarta megoldani az únió kérdését. XII. Gergely válaszul a bíborosok e lépésére még szorosabban csatlakozott Lászlóhoz.3 1 Bracchii vita 467—69. 1. 2 Annales Estenses. 1076. 1. 3 Cambii Cron. di Lucca. 885 — 88. 1.