Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

Nápolyi László. (Π közl vése

> Küzdelem Rómáért. A mint László Nápolyban biztosította uralmát, rögtön Róma birtokára pályázott. Természetesen IX. Bonifácz életében erre nem gondolhatott, de készen akart lenni, hogy Bonifácz halála után azonnal elfoglalja az örök várost, mert únió esetén nagy veszedelem fenyegette volna hatalmát. Egyelőre iparkodott Bonifácznak kedvében járni. Az 1400. évben a pápa nagy fénynyel tartotta meg a jubileumot, a melyre óriási nép sereglett Rómába ; még Francziaországból is jöttek zarándokok, bár a pápa viszálya a fondii gróffal bizonytalanná tette az utakat es a pestis sok áldozatot szedett. Epen ezt az időpontot használta fel Colonna Miklós, hogy a pápa kezéből kiragadja Rómát. A római elégedetlenekkel összejátszva betört a városba, de czinkosái cserbenhagyták, a Campidogliót nem tudták kiostromolni/ 31 emberük fogságba jutott s ezeket felakasztották.1 Viszont László elfogta Bonifácz másik elkeseredett ellenségét, Onorato Gaetano fondii grófot s halála után birtokait elkobozta. A Colonnák, Miklós és János, mikor a pápa kiközösítette őket és keresztes hadat hirdetett ellenük, kegyelmet kértek2 és a hűségeskü letétele után meg is nyerték.3 László czélja érdekében szeretett volna Firenzével szövetségre lépni, de nem tudtak megegyezni. Rómától északra a hatalmas firenzei köztársaság szövetsége nagy horderejű lett volna Lászlóra nézve,mert Rómát és Nápolyt egy franczia Anjou szárazföldi invaíió ellen hathatósan biztosította volna. IX. Bonifácz halála után Lászlót nagyon izgatta a conclave, mert ez az egység helyreállítását tűzte ki czélul4 s László félt, hogy az únió Anjou Lajos győzelmét fogja jelenteni. A felsőitáliai helyzet is nyugtalanító volt. Genovában s 1 L. Niem tudósítását Raynaldusnál, 27. k. 2. §. 1400. évhez. 2 Raynald. 27. k. 3 — 4. §. 1400. 3 Raynald. 27. k. ír. §. 1401. 4 Az összegyűlt 9 kardinális megesküdött, hogy aki közülök pápa lesz, kész lesz a schisma megszüntetése érdekében lemondani. 32*