Századok – 1921-1922

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465

gróf széchenyi istván döblingi évei. 4 89 sápadtság borítja el -— bár mt'g tovább is a kezdett hangon beszél, Deáknak mégis oda súgja :»Most el vagyunk veszve !« Széchenyi Mészárossal Pestre hajtat. Ezt a jelenetet Széchenyi nagy kedvteléssel jegyezte Naplójába. Mintha azt akarta volna mondani : »íme ! a hős szónok, a ki az én aggodalmaimat semmibe sem veszi, a ki négy fal között a nemzetet gyávának mondja és a tüzcsóvát könnyű lelkiismerettel dobja az országra, halálosan elrémül, ha a vészéi y a szomszédságból fenyegeti, de a hősies szavakat még halálos félelmében sem felejti el.« Ellenben Széchenyi, az óvatos, a félénk, odahajtat a veszély színhelyére. Sokat foglalkozik Széchenyi Deákkal is. Nincs vele mindig megelégedve. Türelmetlenül hallgatja Deák jogi okfejtéseit, mert Széchenyinek a politikai czélszerűség fontosabb a törvényességnél. Azt sem bírja elfelejteni, hogy Deák sodortatta magát Kossuth által 1848 előtt. De mint miniszterek Kossuthról egy véleményen vannak. Deák ép úgy elítéli Kossuth optimismusát és aggressiv politikáját, mint Széchenyi ; hevesen összetűzött Kossuthtal egy minisztertanácsi ülésen és Széchenyi előtt bizalmas beszélgetésben néha igen kedvezőtlenül nyilatkozik felőle. Nem egészen ismeretlen Deáknak ez a felfogása,1 de Széchenyi naplója új adatokkal világítja meg Deák és Kossuth 1848-iki ellentétét. Tisztán látnunk ezt az ellentétet azért is fontos, mert ép Széchenyinek legutolsó, különben hibái mellett is jeles életrajzában találkozunk azzal a nézettel, hegy Deák a kiegyezés előkészítésekor Beusttal való beszélgetésében egyedül a bécsi katonai reactiót okolta az 1848-iki küzdelem kitöréséért s így tulajdonkép maga Deák czáfolta meg Széchenyinek azt az 1841-iki jóslatát, hegy Kossuth forradalomba fogja sodorni az országot. Széchenyi nem azt mondta, hegy egyedül Kossuth fegja odáig vinni a dolgokat. Azután igen természetes, hogy Deák Beust előtt csupán a katonai reactioról beszélt, de hogy mi volt 1848-ban Deáknak a felfogása Kossuthról, mint a háborús összeütközés egyik előidézőjéről, azt sógorának írt leveleiből és Széchenyi 1 L. Deák levelét sógorához 1848 június 15. Kónyi M. : Deák Ferenc beszédei II. 56 : magunk között (t. i. a miniszterek között) is van egymásiránt, legalább egy iránt bizodalmatlanság. Továbbá Deák szeptember 22-iki levele sógorához u. o. 129. 1. »mások, különösen egy, forradalmi számitgatásai közben nem akart hallgatni reám s most együtt isszuk meg a levét e menthetetlen bajnak.«