Századok – 1921-1922

Tárcza - Karácsonyi János: A váradi káptalan megrontása 440

tárcza. 441 már 1557-ben elszéledének és 1566-ban Ferdinánd király birodalmában éltek, a hiteleshelyi teendőket pedig 1557-től kezdve a Szent István-káptalan végezte.1 Ez utóbbi állítása is csak részben volt igaz ! 1896-ban már maga Bunyitay is kénytelen volt belátni s megírni, »hogy a székeskáptalan mint hiteleshely 1560-ban, de még 1563-ban és 1564-ben is működik«, tehát »némely tagjai mégis megmaradtak Váradon, vagy az ostrom után visszatértek oda«.2 Még ez is csak fél bevallása volt az igazságnak ! Az igazság az, hogy a váradi káptalan 1556 augusztus 12 és szeptember 12 közt abban a rettentő fájdalmas döntésben, megmaradjanak-e Ferdinánd király hűségében vagy elfogadják-e fejedelmüknek a török szultán követelésére János Zsigmondot ? két részre szakadt. Az egyik rész hű maradt Ferdinánd királyhoz s elment az 1556 augusztus 26-án kinevezett új püspököt, Forgách Ferenczet (a későbbi történetírót) üdvözölni. A másik rész azonban Bihar megye nemeseivel együtt átállott János Zsigmond pártjára. Magam is láttam és olvastam a Perényicsaládnak levéltárában3 négy olyan oklevelet, a melyeket a váradi székeskáptalan 1557 május és június hónapjaiban állított ki, tehát rögtön azután, hogy a Ferdinánd-pártiak a nagyváradi várat kénytelenek voltak az éhség miatt a János Zsigmond-pártiaknak átadni (1557 április 10.).4 Világos ebből, hogy a székeskáptalan egy része a katholikus vallás érdekében a maradásra határozta el magát. Ez igyekezett a János Zsigmond-pártiakkal megegyezni s ezek hajlandók voltak őket legalább is egy időre tűrni, mert a káptalanra, mint a közjegyzői, hiteles helyi teendők végzőjére szükség volt. A Perényi-levéltárban levő négy oklevél végén nincsenek felsorolva, mint az azelőtt szokásban volt, az oszlopos kanonokok (canonici columnares) s így csak azt tudjuk meg belőlük, hogy 1557-ben az egyik, hivatalos kiküldetésben járó kanonokot Orosházi Andrásnak hívták. Hogy ez alkalommal miért nem írta oda a káptalani jegyző az oszloposkanonokok neveit, azt nagyon könnyen 1 A váradi püspökség története. I. 425., 428., II. 215. 2 Schematismus historicus cleri dioecesis M. Varad. lat. Nagy-Várad. 1896. 20. 1. 3 Budapesten a Nemzeti Múzeumban elhelyezve. 4 Biharvármegyei régészeti egylet évkönyve. 1897. 28 — 29. Zsák A. értekezése.