Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

AZ ÉLETKOR SZEREPE KÖZÉPKORI JOGUNKBAN. 37 ros érintkezése és kétségtelenül kimutatható bajor befolyá­sok miatt mindig figyelemmel kell lennünk ; a 12. évet tekinthetjük a legrégibb osztrák terminusnak is, sőt Alsó-Ausztriában és Tirolban még több : a 14. év volt a kiskorúság határa.1 De nehéz is volna megmagyaráznunk a magánjogi cse­lekvőképességnél ezt a nagy ugrást is a 10-ről a 15. évre oly rövid idő alatt, amikor tudjuk, hogy az ilyen szokás alapján kialakult jogszabály milyen erős gyökeret ver épen azért, mivel létrejöttének egyik legfontosabb eleme a hosszas, állandó gyakorlat. A fejlődés iránya ugyan mindenütt kétség­telenül az, hogy az életviszonyok komplikálódása folytán a cselekvőképesség kezdete mindinkább kifelé tolódik, de egyrészt a XI. században, Szent Lászlótól Kálmánig ily gyors fejlődést általánosságban sem konstatálhatunk, másrészt pedig azt sem tudnók megmagyarázni, hogy a kiskorúság miért zárult később a 14. évvel, vagyis így, a helyett, hogy meghoszszabbodott volna, a mint várnunk kellene, inkább még megrövidült volna. Ha azonban e korhatárokat merőben a büntetőjogi fele­lősség körére szorítjuk,2 megadhatjuk az okát is e nagy ugrás­nak. Kálmán törvényeiben kétségtelenül megállapítható az az igyekezet, hogy azt a drákói szigort', a melylyel Szent István a lopást büntette s a melyet Szent László még tovább foko­zott, erősen enyhítse,3 így érthető azután, hogy az ártatlan gyermekek bünhődését is enyhíteni törekedett. Erről azonban majd később. így tehát egyelőre azt kell inkább valószínűnek tartanunk, hogy más terminus szolgálta a magánjogi cselekvő­képesség kezdetét s viszont más szabta meg a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát. Hogy azonban a XIV. századig a magánjogi korhatár mi volt, azt adatok hiányában pontosan nem tudjuk ; emlé­keink alapján csak ekkor állapíthatjuk meg kétségtelenül a törvényes kor kezdetéül a 14. életévet. Van ugyan a XIII. század derekáról egy igen érdekes adatunk, mely 25 éves nagykorúságról szól, de kétségtelen, 1 Hasenöhrl : Beiträge zur Geschichte d. d. Privatrechts in den österr. Alpenländern. Archiv f. österr. Gesch. 97. k. 1909. 18—19.1. 2 Thudicum is a Lex Salica 12 éves korhatárát csak a büntető­jogi beszámíthatóságra vonatkoztatja s különben mint kiskorúsági határt a Lex Ripuar. 15. évét tekinti. (Gesch. d. d. Privatrechts. Stuttgart, 1894. 42· '·) 3 Závodszky : A Sz. István, Sz. László és Kálmán korabeli tör­vények és zsinati határozatok forrásai. Bpest, 1904. 89. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom