Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Bretholz; Bertold: Geschichte Böhmens und Mährens. Ism. Bruckner Győző 423

történeti irodalom. 423 Három különálló részre oszlik fel az egész, melyek elseje össze­foglalása a zenei paleographia eddigi eredményeinek, második része a Pray-codex hangjelzéseinek paleographiai méltatása, harmadik része pedig a zenei paleographia irodalmának kritikai ismertetése. A zenei paleographia összefoglaló ismertetése már azért is nagyérdekü számunkra, mert eddig magyar nyelven ilyen munka nem jelent meg. Ennek magyarázatául az szolgálhat, hogy meg­írásához paleographiai és zenei ismeretek egyaránt szükségesek s kevés emberben van meg együtt mindkét előfeltétel, a miért is nem csupán nálunk, de a nyugati irodalmakban sem foglal­koztak nagyon sokan e tudományszakkal. Pedig a codexek korának megállapítása szempontjából nem utolsó tényező a hangjelzés, mert ebben a másolók sokkal inkább ragaszkodtak a hagyományokhoz, mint az írásban. A zenei hangjelzés történeti fejlődését, a hangjelzési rendszereket megismerni épen ezért mindazok számára fontos kötelesség, kik codexirodalommal foglalkoznak s a mondottakra a zenei paleo­graphia tanít meg bennünket. A zenei paleographia eredményeit gyakorlatilag is alkal­mazta a szerző, mikor a Pray-codex hangjelzéseit tanulmány tárgyává tette s megállapította, hogy azokat hosszabb idő­közökben többen készítették, a mi a codex gyakorlati haszná­lata mellett tesz tanúságot. Az is fontos megállapítás, hogy a Pray-codexben látható hangjelzési rendszer német eredetű. Végül elismeréssel kell szólanunk arról a részről, mely a zenepaleographiai irodalom kritikai méltatását tartalmazza, mert ezzel módot nyújt arra, hogy ez irányban mások is ered­ménynyel dolgozhassanak. Általában ki kell emelnünk azt a körültekintést, melylyel a munka minden egyes fejezete meg van írva. A szerző féltő gondossággal mérlegel minden érvet, mielőtt ítéletet mondana s nem állít fel új elméleteket pusztán csak azért, hogy mondjon valamit. Ezenfelül elismerésre érdemes a mű könnyed, élénk irálya, a mi által azok számára is élvezhetővé válik, kik a paleographia problémái iránt kevésbbé érdeklődnek. Dr, Gárdonyi Albert. Bertold Bretholz, Geschichte Böhmens und Mährens. Erster Band : Das Vorwalten des Deutschtums bis 1419. Reichen­berg, 1921., V + 237 1. Mióta Csehország a trianoni békeszerződés következtében Felső-Magyarország birtokába jutott, minket is közelről érdekel a cseh nemzet történelme. A magyar és cseh nemzet első nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom