Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Schlitter; H.: Versäumte Gelegenheiten. Ism. Mályusz Elemér 417

420 történeti irodalom. 420 nagy anyagot tárt fel Windischgrätz levéltárából, ezt az anyagot a szabadságharcz másik részletes feldolgozása (Márkitól a Mil­leniumi történet X. kötetében) teljesen elmellőzte. Schlitter könyvének adatgazdagsága remélhetőleg arra is felhívja a figyel­met, hogy nemcsak az ó-conservativok korábbi, 1848 szeptem­berétől fogva folytatott munkáját — a melyre a bécsi állam­levéltár szintén tartalmaz értékes anyagot —, hanem az osztrák kormány és főleg Windischgrätz ténykedéseit is részletesen meg kell ismernünk, hogy szabadságharczunk története eddigi egy­oldalúságát elveszítse. A magyar történetírónak nagy örömmel kell fogadnia a Schlitter munkája nagyobb részét kitevő függeléket (a 75. lap­tól), a mely egy-két darab leszámításával csaknem kizárólag magyar vonatkozású, in extenso közölt actákat tartalmaz. Sajnos, Schlitter nem használta fel az egész rendelkezésére álló anyagot, nevezetesen figyelmen kívül hagyta a bécsi államlevéltár egy igen fontos gyűjteményét, az ú. n. Kabinett-Archiv »Sé­créta«-!. Pedig itt megtalálta volna az ú. n. Schwarzenberg-Nachlassban Kübecknek Pestről 1849 márczius 20—április 13. között Schwarzenberghez intézett leveleit, a melyek közül az április 10-ikit semmi esetre sem mellőzte volna el, mert ez a levél Kübecknek Apponyi azon nagyterjedelmü memorandumá­ról alkotott nézeteit adja elő, a melyet Schlitter a függelékben teljes szövegében úgyis közölt. A nem szorosan magyar vonat­kozású anyagból is bizonyára felhasználta volna a Schwarzen­berg-Nachlass 11. csomóját, a mely a márcziusi alkotmány revisiójával megbízott comité jegyzőkönyveit tartalmazza s való­színűleg nem hagyta volna figyelmen kívül Metternich 1852. január 2-iki memorandumát sem (Secreta. 5. karton. »Metter­nich«.), a melyben a volt kanczellár épen a revisiós bizottság munkájával kapcsolatban éles kritikában részesítette az octroyált alkotmányt. Az anyaggyűjtés e hiányai mellett őszintén sajnáljuk, hogy Schlitter a feldolgozott részben a szerkesztésre nem fordított nagyobb gondot. Az egyes részek egymás mellé vannak csak téve s a hol logikai kapcsolatot, átsegítő magyarázatot keresünk, csak egy-egy elválasztó vonalat találunk. Egészben véve, ha az olvasó eltekint Schlitter eredeti gondolatától, a melyet a czímben is oly pregnánsan fejezett ki, szívesen fogja látni az új, eddig ismeretlen anyagot, a mely további megfontolásokhoz, eddig szükségképen egyoldalú ismeretei kiegészítéséhez, megértéséhez nyújthat alkalmat. Mályusz Elemér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom