Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Schlitter; H.: Versäumte Gelegenheiten. Ism. Mályusz Elemér 417
418 történeti irodalom. 418 A könyv czíme sem fedi egészen a tartalmat. Schlitter ugyanis könyve első részében részletesen ismerteti, hogyan jött létre a márcziusi alkotmány, milyen változtatásokat eszközöltek az első tervezeten a ministerconferentiákon, második részében pedig a magyar ó-conservativok történetét beszéli el 1849-től 1851-ig. Itt épen az octroyált alkotmány elleni küzdelmet akarja megvilágítani s mert a legelkeseredettebb ellenfelek a magyar ó-conservativok voltak, azért van tárgyalásának súlypontja az ő működésük ismertetésén ; emellett azonban jelzi àzt a küzdelmet is, a melyet Metternich az alkotmány liberális, franczia forradalmi jelszavakra emlékeztető phrasisai ellen szellemes és finomhangú levelekben, az új változások révén a tulajdonképeni Ausztriában is súlyosan érintett felsőbb osztályok képviselője, Windischgrätz a nemesi kiváltságok fenntartása érdekében folytatott, de teszi mindezt a nélkül, hogy a componens erők resultánsát élesen és szemléltetően megrajzolná. Nem mondja meg érthetően, hogy az alkotmányt nem a jelzett három törekvés valamelyike, hanem a Habsburg-ház régi alapokon nyugvó udvari centralismusa buktatta meg, a mely mellett Schwarzenberg nyíltan is színt vallott, a mikor a nemzetiségek egyenjogúsításának elve alapján Magyarországot már szétszaggatta. A márcziusi alkotmány sarkalatos elv gyanánt kimondotta a nemzetiségek egyenjogúságát, így a mulasztás vádja csak annyiban érheti, hogy nem írta körül pontosabban a nemzetiségek jogait. Az igazi mulasztást tehát a kormány akkor követte el, a mikor a helyett, hogy a helyes elvet gyakorlatban megvalósította volna, azaz tartalmat adott volna neki és a tényleges állapothoz engedte volna simulni, a fejedelmi absolutismus hívévé szegődött. Ezt a folyamatot, az összes nemzetiségek önálló életét elnyomó absolutismusnak a diadalrajutását kellett volna Schlitternek, ha következetes akar lenni önmagához, megírnia. Bizonyos, hogy ez nehéz feladat, mert elvégzésénél nem lehet csak actákban feljegyzett pontos adatokra támaszkodni, hanem bizonyos mértékben messzetekintő és mégis mélyen látó érzék, a történelmi összefüggéseket az események tömege alatt felismerő intuitió is szükséges hozzá. Sajnos, Schlitternél épen a fejlettebb történetírói képességeket keressük hiába, ö (a 68. 1-n.) megelégszik annak egyszerű registrálásával, hogy Schwarzenberg 1851-ben elérkezettnek látta az időt álarczának eldobásához. Ha mélyebben igyekezett volna az eseményekbe beletekinteni, bizonyára észrevette volna, hogy a Schwarzenberg-minisztérium részéről a márcziusi alkotmány csak egy sikeres ellenactió volt a kremsieri birodalmi gyűléssel szemben ; hogy t. i. ezt fel lehessen oszlatni és a feloszlatás a háborút viselő Ausztriában, a melynek