Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 379 και Άλανίαν, καΐ τήν Χερσώνα χα! τά λοιπά κλίματα«, ρ. 166. 2—4). Azt kell hinnünk, hogy mikor egy terület határait megjelölik, ezt tekintik központnak, így látjuk Szerbia idézett határleírásában, így találjuk Frankiát Türkiától nyugatra, Horvátországot délre, de mikor a skytha népek földjét említik a byzancziak, az állandó »όμφαλοςί-ra gondolnak. Ε kettősség általános a középkori geográfiái s históriai munkákban : egy ország határait részben relative jelölik meg, részben absolut világtájmegjelöléssel, így pl. Orosius a mellett, hogy megjelöli, hogy egy-egy terület a másiktól merre fekszik, néha azt is megmondja, hogy egy fix ponttól merre van, mondjuk, melyik plagaban van. Ugyanez a magyar krónika Skythia-leírásának egyik fele relative, a másik absolute jelöli meg a határt. Ε fogalom pontos geographiai határát is megállapíthatjuk, t. i. Theophanes szerint: »ήσαν δέ τότε Γοτθ-ικά ε&νη πολλά τε και μέγιστα πέραν (Konst. Adm. c. 25. p. 111.2. μέχρι) τοϋ Δανουβίου έν τοις ΰπερβορείοις τόποις κατψκισμένα« (ed. de Boor p. 949. 11.), tehát a Dunánál már kezdődnek a hyperboreus vidékek, a római kultúra tartósan sohase hatott a Dunától északra. Ε hyperboreus vidék lakói »τά εθ-νη τών βορείων«. Maga Konstantinos is így gondolkozik, hiszen a tiszai Magyarországra azt mondja, hogy (a dunai vidékektől) »τά δέ ανώτερα« van. Még sem akarom említés nélkül hagyni a nyolczadkörös eltolódás mellett szóló adatokat. Bury felveszi ezt az eltolódást, a nélkül, hogy megemlítené, hogy mi lehet az oka. Dörpfeld Leukas-Ithaka theoriájában bizonyítja, hogy az ion szigetek lakói, de általában az ó- és középkoriak az ion szigetek és a szomszédos partvidék orientatiójában eltérnek a valóságos compass szerinti világtájmegjelöléstől. Ennek oka az, »dass der Punkt wo die Sonne für die jonischen Inseln im Meere untergeht, immer weiter nach Norden liegt als der Punkt im Osten, wo sie Morgens über den hohen Bergen Akarnaniens erscheint« (9. 1.) Od. IX. 21—26. szerint Ithaka a legnyugatabbra fekszik, a többiek Dulichion, Same, Zakynthos keletre. A valóságos helyzet az, hogy Leukas (Dörpfeld Ithakája) északra van a többi szigettől. Szintúgy a szelek neve is ezt az eltolódást mutatja, mert a szárazföldről jövő szél Boreas, az adriai Zephyros, a dél felől jövő Gábris, Elis felől Austria. Itt azonban az eltolódás a helyi viszonyoknál fogva érthető s az ó- és középkoriaknál mint különösség található. Strabon és a többi geographus világtájmegjelölése egyébként azonos a mienkkel. Ez az orientatió-elhajlás tehát csak az ion szigetekre érvényes. (W. Dörpfeld Leukas : Zwei Aufsätze über das homerische Ithaka. Athen, 1905. 8. és kk. 11.)