Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 373 Mint láttuk, a magyarokra vonatkozó rész s így a határleírás is 949 előtt (945—948 között), a horvát föld leírása (a délszlávokról szóló 30—36. f.-ek) pedig 949 után keletkezett. Magyar- s Horvátország határára két adat fontos : 1. magyarok laknak a Duna és Száva között is, 2. Horvátország északi határa a Száván alul van. Szó sem lehet tehát 950 körül Dráva-Száva közi Horvátországról, hiszen Horvátország leírása olyan jó, hogy ilyen nagy területet semmikép se mellőzhetett Konstantinos, illetőleg a 30—36. f.-ek szerzője. Ez olyan tény, a mi döntő ebben a kérdésben s a horvát és magyar tudósok éles vitája semmit se hozott felszínre, a mi evvel ellentétben állana.1 A Dráva-Száva közén a IX. sz. elejétől a XI. sz. közepéig bolgár (1019-től görög) birtokok is voltak. A bolgár-magyar határ megállapításához itt a következő adatok alapján jutunk : 1. A pécsi egyházmegye marchiai (maróti) esperességének (mely, mint neve is mutatja, a határon van) határhelyei.2 2. Valkó megye keleti határhelységei.3 3. Az 1223-ban alakult szerémi püspökség nem foglalja magában az egész Duna-Száva közét. A kalocsa-bácsi érsekség szerémi főesperessége az új (szerémi) püspökség megalakulása után is megmarad, a mi azt jelenti, hogy a Duna-Száva köz egy része már a bolgár (-görög) Szerémség megszerzése előtt is Kalocsa-Bácshoz tartozott, avval ősidők óta összefüggött. A szerémi főesperességet tehát az újabb szerzemény számára szervezett püspökségnél régibb szálak fűzték az érseki megyémost is az uzok között élnek. Már pedig az uzok földje Konstantinos idejében a régi Levediától keletre feküdt. Ha Konstantinos alapján számítani akarunk : 55 évvel előbb űzik kj a magyarokat Levediából, hova 3 évvel előbb (p. 168. 15.) költöztek, tehát 58 évvel e fejezet írása előtt: 887 —890-ben. A honfoglalásról itt nincs szó. 1 Sisic i. m. 124. 1. az ú. n. pannóniai Horvátország bizonyítására említi az Adm. 30. f. egy adatát, mely szerint a horvátok egy része Pannóniába s Illyricumba költözött s önálló fejedelmük barátságos viszonyban van a dalmácziai horvátokéval. De ez az adat nem Konstantinos korára vonatkozik, a 30. f. szerzője mint multat említi s csak azt hihetjük, a mit Koharic (Das Ende des kroatischen National-Königtums, Agram. 1904. 11. 1.) : Szlavóniába, a dalmácziai Horvátország és a későbbi Magyarország között levő területre, is telepedtek horvátok, a hol rokon szláv népekkel együtt éltek, ezek a rokon szláv népek az avarok pusztulása után egész Pannoniát is megszállották. »Die Ankömmlinge konnten also diesem Lande nicht ihren speziell kroatischen Charakter aufragen, wie jenen Gebieten zwischen der Save und der Narenta.« Tehát itt a horvátok és más szlávok lakta régi pannóniai fejedelemségről van szó, arról, a melynek a honfoglalás idején Braszláv a herczege. 2 Pesty, Az eltűnt régi vármegyek. Bp. 1880. II. 169. 1. 3 U. ο. I. 257. 1.