Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

370 FEHÉR GÉZA. bolgár püspökség így kerül az északi Morávia helyett a hagyományba s lesz a »Μοράβου της Παννονίας« archiepiskopos s az »Ispania« Mora va városa, a mely Illyrikben fekszik. Bár kétségtelen, hogy erről a püspökség nevében is szereplő Μοράβα-ról, mely ekkor Bulgária része, tudnak a X. században is Byzanczban, még sem hihetjük Safarikkal (i. m. 214. 1.) azt, hogy Konstantinos evvel a niznjaja Moraviával szemben nevezte az északit Nagy-Moráviának. Konstantinos nem gondolt két Moráviára, mert ha a déli Moráviával szemben nevezte volna Szvatopluk országát »nagy«-nak, bizonyára olvasnánk nála erről az országról is. A De adm. imp. idézett adatain kívül a De Cerimoniisben is1 megtaláljuk Μοραβία-t, még pedig a délszláv országokkal, Horvátországgal, Szerbiával, Zahumlje-, Konavle-, Trebinje-Dukljával együtt : »εις τον άρχοντα Μοραβίας«, míg más Moráviáról ebben a munkában sincs szó. Tehát határozottan délszláv országnak hiszi Moráviát, a mit Safarik s utána Bury2 úgy akar magyarázni, hogy ez az illyriai Morávia, nem Szvatopluk országa. Minden alap megvolt tehát arra, hogy a délszláv monda, Konstantinos forrása, Morávián délszláv országot értsen. Morávia, Szvatopluk országának neve, azonos egy a délszláv országokkal szomszédos terület nevével s így Szvatopluk országát a Morávia név alapján délszláv országnak hiszik. Magát a hatalmas, győzelmes szláv fejedelmet, .a kinek az elnyomó frankok felett aratott győzelmei összeesnek a horvát nép szabadságharczával, avval az idővel, a mikor a horvátok elkergetik a frank zsarnokokat,3 örömmel emlegeti a horvát hagyomány, mint a frankok ellen harczoló győzelmes délszláv fejedelmet, hatalmas szláv birodalom urát. Ε horvát monda alapján kerül Konstantinosnál délre Szvatopluk nagy birodalma, ez alapon jelöli meg a szomszédságot a De adm. imp. 41. f. s a De Cerim. FÜGGELÉK. I. A déli határ. A 40. f. keletkezési ideje. A magyar-bolgár határ megjelölése egész pontos. A bolgárokon kívül a horvátok határosak itt, kiknek földje Adm. 30—31. f.-i szerint a Cetina folyótól (Ζεντίνα) Istria határáig, Libin (Άλβοΰνον) váráig terjed. A minket érdeklő északi határ, 1 II. 48. p. 691. 2 I. m. 575. 1. 2. jegyz. 3 C. 30. p. 144. 18—145. 4.