Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
352 FEHÉR GÉZA. nőni át, tehát 8981 —9062 között, mert ekkor esett Nagy-Morávia, beleértve Pannóniát, a magyar földtől »délre« (=nyugat), a mint a 13. f.-ben találjuk. De még így is marad itt két hiba: 1. az, hogy ezt a Nagy-Moráviát teljesen elpusztították és megszállották a magyarok (a mi csak Konstantinos korában igaz), Bury szerint Konstantinos betoldása, 2. a »keleti« határ hiányzik, a mit Bury a másoló hibájának tulajdonít. Az pedig, folytatja Bury, hogy 898—906-ban Byzanczba jutott a magyar határ leírása, azt jelenti, hogy már ekkor diplomatiai összeköttetésben állottak Magyarország és Byzancz s egy követ, valószínűleg a 8. fejezetben említett Gabriel, jelentéséből veszi Konstantinos a 13. f. határleírását és ezenkívül azt, a mi a 38. f.-ben a magyarok és bessenyők vándorlásaira vonatkozik.3 Ennek a feltevésnek legnagyobb hibája az, hogy még akkor se oldja meg a kérdést, ha elfogadjuk alaptételeit: 1. azt, hogy Nagy-Moráviába bele kell értenünk Pannóniát is, 2. hogy a leírás Pannónia elfoglalása előtti időből való. Hiszen így egészen zavaros ez a határleírás! Frankiát elválasztja Magyarországtól Nagy-Morávia, holott a 13. f. Frankiát is szomszédosnak mondja. Szint így »a hegyek felé határos« horvátok,4 — a kiken Bury is, mint a kutatók általában a dalmácziai horvátokat érti, — sincsenek ilyen helyzetben szomszédságban. így Bury feltevése alapján a 13. f. határleírása ilyen helyzetnek felelne meg: 1 Bury erre az évre teszi a honfoglalást i. m. 566. 1. 2 Pannónia elfoglalásának évét (900) nem különbözteti meg Morávia megdőlésének esztendejétől (906). 3 I. m. 565. 1. 4 V. ö. Domanovszky bírálata. Századok, 1907. (XLI.) 441. 1.
