Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 330

NÁPOLYI LÁSZLÓ. 349 Károly képviselője, a valóságban azonban ő is, mint utóda Pedro, teljesen függetlenítette magát.1 Margit fia nevében igényt emelt ugyan Achaiára, de Orbán pápa, a ki az Anjou­kat szerette volna Nápolyból kipusztítani, mint annak idejében az Anjouk kiirtották onnan a Hohenstaufokat, meg­hagyta Pál patrasi érsek-legátusnak, hogy bár a tartomány »iustis titulis« Károlyra nézett, ne engedje László kezére jutni.2 A nagykorú László ismételten is követelte jogait, de eredmény nélkül.3 Az Athéni herczegség Nerio Acciajuolinak, a nápolyi udvarban kegyelt firenzeinek a kezére jutott, ki kénytelen volt — eredménytelenül — a pápa és László segélyét kérni a török ellen. Törvényesíteni akarta uralmát, s mivel a nápolyi király még mindig Achaia főhűbérurának tartotta magát, a melynek a herczegség függeléke volt, a királyhoz fordult. László meghallgatta kérését, reá és utódaira ruházta a her­czegi czímet (1394), majd, mivel neki törvényes utódai nem voltak, átruházta a király a czímet és jogot testvérére Don at óra és annak gyermekeire. Nerio fivére, a történetünk­ben szereplő Angelo Acciajuoli cardinális, kapta a megbízást, hogy Neriót aranygyűrűvel iktassa be herczegségébe. Az orthodoxok és katholikusok közt kitört viszály utat nyitott nemsokára Velenczének, a mi a nápolyi befolyás teljes ki­szorítását eredményezte.4 Korfut II. Fülöp átruházta nejére, magyarországi Erzsé­betre 1371-ben, de már 1373-ban mindketten meghaltak és Jacques de Baux lett az örökös. Johanna nápolyi királynő azonban nem nyugodott bele Korfu elvesztésébe s a polgár­háborúban Johanna lett a győztes. Johanna halála után Korfu lakossága 3 pártra oszlott, melyeknek jelöltjei : Durazzói Károly, Anjou Lajos és Jacques de Baux voltak. A győztes Károly lett. Velencze mindent elkövetett, hogy az Adriai-tenger kulcsát vétel-, bérbeadás-, vagy erőszakkal hatalmába kerítse. Károly és Jacques de Baux halála után sikerült is Velenczé­nek megszerezni a szigetet s Malipiero lett Korfu provve­ditoreja.5 1 W. Miller: The Latins in the Levant. 1908. 317 — 18. 1. — L. még Buclion : La Grèce continentale et la Moréé 50. és köv. lapjain. 2 Raynaldi Ann. 26. 8. 1387. évhez. 3 Raynaldi Ann. 27. 10. 1400. évhez. — Cipolla i. m. 284. 1. 4 Miller i. m. 348 — 54. 1. 5 Bonincont. szerint Margit elfoglalt egy drága árúkkal telt, a vihartól a nápolyi partokra vetett velenczei hajót és ezért fog­lalta le Velencze kárpótlásul Corfut. 48. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom