Századok – 1921-1922

Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306

TITKOS JELENTÉSEK BÉCSBŐL A SZÁZ ÉV ELŐTTI MAGYARSÁGRÓL. 321 ι ez első és utolsó találkozásunkkor másra ne;m is terjedhetett ki, mint a várra és az irodalomra. Remélem Excellentiád kegyesen megengedi, hogy e pár szót szintén a »kihagyandó részek közé vegyem fel.« Három írott sortól ennyire lehetett félni ; így kellett mosakodni. Mily hatalmas ellenfél az egyszerű írott szó. Ha már pár sortól ennyire meg lehetett ijedni, érthető mily nagy izgalmat okozott odakint Bécsben a Csárda nevű társa­ságról szóló jelentés, melynek már 1815-ben híre járt. Társa­ság, egyesület a harmadik ellenség. A Csárda-társaság a barát­ság és jókedv czégére alatt alakult meg, de ki tudja mi rejlik mögötte ? Rainer főherczeg a császár kifejezett parancsára még 1815-ben átírt a magyar kanczellárnak, hogy járjon utána, mi a czélja, milyen a szervezete, mik a szabályai és kik a tagjai.1 A kanczellár csakhamar beszámol mindenről és közli az eredeti iratokat is. A pesti polgármester latin nyelven jelenti, hogy több magyar nemes és főnemes, Keg­levich Sándorral az élén, Pesten .a Hét választófejedelem­hez és a Fehér hajóhoz czímzett vendéglőben, illetve kávé­házban más fiatalemberekkel együtt több kihágást követett el. Ezeket a helyiségeket Csárda névvel illették s egymáshoz így szóltak : Gyerünk ma a Csárdába. Semmiféle társaságról nincsen szó. A hatóság intézkedett, hogy az ilyen vendéglők és kávéházak tulajdonosai hasonló kihágások előfordulása esetén azonnal tegyenek jelentést és kérjenek assistentiát. Hont megyében azonban valóban volt valamiféle társaság ; gyűrűt viseltek, melybe ez a szó volt bevésve : Barátság. Azonkívül fehérszínű, pirossávos nyakkendőket viseltek. Czéljuk tánczmulatságok és szórakozások rendezése volt. Igaz ugyan, hogy nemsokára kisült, hogy sokaknak közülük nem is volt gyűrűjük, hasonló nyakkendőket pedig az új divatnak hódolván viseltek, mégis beszüntették összejöve­teleiket, mivel a most még ártatlan és ártalmatlan társaság könnyen elfajulhatott volna. Irataikat lefoglalták. A csárda­ügy még az államconferentia elé is került, annyira tartottak tőle.2 Bár teljes ártalmatlansága fényesen beigazolódott, mégsem aludt el az ügy. Hat évre rá ismét napfényre kerül­nek a poros akták és Ferencz császár leír Sedlnitzkynek : mi van a csárdával ? A rendőrfőnök azonnal kérdést intéz a kamarai elnökhöz, a ki erre azt válaszolja, hogy biz a 1 2920/185 ex 1815; 95 ex 1816; 1797/663 ex 1822. 2 Staats-Archiv (Bécs) Conf. 26, 134, 144, 202, 387 408, 443, 509 ex 1824 és ι ex 1825. (V. ö. Orsz. Levéltár Index act. praes. Csárda, Kolompéria alatt ex 1815, 1816, 1824, 1825.) Századok, 1922. I—V. füzet. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom