Századok – 1921-1922

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 1

BETHIEN GÁBOR ÉS POZSONY VÁROSA. 25· pozsonyi ferenczrendiek (10. p.), az apáczák (u. p.) s a kath. klérus egyéb tagjai (12—13. p.), sőt maga Pázmány Péter esztergomi érsek is, a kinek azért ellenszenves a város, mivel az érsekké történt kineveztetése alkalmával nem üdvözölte. (14. p.) A káptalan, illetőleg ennek sugalmazása szerint a város iránt különben is ellenséges érzületű magyar kamara irányította azt a küzdelmet is, a melyet a kormány a katholikusoknak a tanácsban való képviseltetése végett hónapokon át folytatott a várossal1 s a mely küzdelem Vajnor (Pracsa) elfoglalása következtében Pozsonynak óriási károkat okozott. (15—20. p.) A város a kamara rosszindulatának tulajdonítja egyebek közt (24—26. p.) azt is, hogy aránytalanul nagy taxával megter— helték. Az 16x9. évre is 10.000 forintnyi taxát róttak ki reá, s bár a magistratus annak leszállítása végett indokolt folyamodást terjesztett be a kormányhoz, a kamara javaslatára az anyagilag egyébként is kimerült várost a kirótt összeg haladéktalan megfizetésére kényszerítették. A tanács ennek következtében különböző források igénybevételével kényszerült a taxa egy részét lefizetni, a még mindig tekintélyes hátralék letörlesztésére azonban alig lehet gondolni s így a tanács feltétlenül szükségesnek tartja első sorban Pozsonynak a taxa alól való mentesítését a következő néhány esztendőre, — a mire a város történetében is volt példa — majd pedig később a taxának méltányos leszállítását is olyan arányban, a mely a polgárok adózási képességének megfelel. (22. p.) Súlyos kifogások emelhetők végül mindezen sérelmek mellett a várbeli katonaság és a koronaőrök, nemkülönben Pálffy István várkapitány és Pálffy János ellen is különféle erőszakoskodások és hatalmaskodások miatt (27—29. p.), melyekre nézve a város polgársága az országgyűlés közbelépését kéri és bizalommal várja is.2 A felsorolt sérelmek közül, a melyek egy része ekkor már különben is a közelmúltban bevégződött események, vagy tények puszta emlékeként volt tekinthető s talán csak hangulatkeltés végett eleveníttettek fel ez alkalommal, Pozsony lakosságát kiváltképen a templom kérdése érdekelte. Innen van az, hogy alig kezdte meg az országgyűlés (nov. 18-án) tanácskozásait3 s alig zajlott le a pozsonyi várnak és 1 L. erre a jelen tanulmány I. fejezetét, hol ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozom. 2 1619 novemberben kelt fogalmazványa Pozsony v. lt. Acta Diaetalia. 3 Demkó Kálmán : Adatok az 1619—1620-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Századok 1881. 431. 1.