Századok – 1921-1922

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 1

22 LU.KINICH IMRE. pinczékben őrzött boraiból annyit lefoglalni, a mennyinek értéke a kirótt összeget kiegyenlítené.1 Ügy látszik, az ellen­téteket a november n-ére meghirdetett országgyűlésen béké­sen elintézték egymással.2 A Bethlen Gábortól és gr. Forgách nádortól lóig novem­ber ii-re Pozsonyba összehívott s szinte korlátlan szabadsá­gúnak (»Uberrima«) hirdetett országgyűlés,3 mely hivatva volt »mindazon nehézségek és sérelmek kiegyenlítésére és megelőzésére«, a melyek egyrészről Bethlent az erdélyi szövet­ségben mindig aggasztották s »másrészről panaszokkal s keserűségekkel töltötték el a magyar rendeket«, — természet­szerűen élénken foglalkoztatta a pozsonyi közvéleményt is, s az országgyűlés ügye mellett egy időre minden egyéb kérdés hát­térbe szorult. De így volt ez országszerte is. A politikai hely­zetnek időközben történt gyökeres átalakulása Magyarország­ban épúgy, mint az osztrák-cseh tartományokban, ez idő sze­rint a protestantizmus javára billentette a mérleget.4 Előre­látható volt tehát, hogy a protestáns rendek ennek következ­tében arra fognak törekedni, hogy számarányuknak meg­felelően érvényesüljenek a politikai élet irányításában. Ez volt a czéljuk a legutóbbi országgyűléseken is, de míg 1618-ban és 1619-ben erre irányuló törekvéseiket az uralkodó­ház hatalmára támaszkodó ellenreformáczió még sikeresen ellensúlyozni tudta, most ugyanaz a védekező szerepre korlá­tozott császári ház részéről némi erkölcsi támogatásnál egyebet alig remélhetett. Ettől az országgyűléstől várta a nagy többségében protestáns felfogású Pozsony városa is politikai, illetőleg vallásos sérelmeinek gyökeres orvoslása mellett, túlnyomóan felekezeti színű jogigényeinek elvi és gyakorlati elismertetését, hogy ezzel közéletének protestáns jellegét egyszersmindenkorra biztosítsa. 1 A tanács 1619 nov. 6-iki átirata Modor, Bazin és Szentgyörgy . városokhoz. Lib. Concept. 1619. U. ο. x 2 Azon az alapon, hogy Pozsony városa az eredetileg követelt 300 frtnyi összegnek felét elengedte nekik. Ilyen megállapodás sze­rint fizetett 1619 decz. 3-án Bazin városa 100 frtot, Szentgyörgy városa pedig 1620 január 8-án 150 frtot. (1619: évi Számadáskönyv. 131. és 133. 1.) Modorról nem találtam adatot. 3 1619 okt. 20-án kelt meghívó levele Pozsony v. lt. Lad. 38. Tört. Tár 1879. 240—41. Regestája Magy. Tört. Tár Χ. (1861.) 10—Ii. 1. Magyar fordítása gr. Eszterházy Miklós. I. (Pest, 1863.) 70—71. V. ö. gróf Forgách nádor 1619 nov. 27-iki bizonyságlevelé­vel. Szilágyi S. : id. dolg. 35. 1. 4 L. a magyarországi rendeknek politikai pártállás szerint való csoportosítását gr. Eszterházy Miklós. I. 67—69. Franki V. : Páz­mány Péter és kora. I. 521. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom