Századok – 1921-1922

Tárcza - Lukinich Imre: Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1920/21. évi működéséről 289

290 TÁRCZA. háborúk és felekezeti villongások helyébe közjogi, kulturális és közgazdasági törekvések léptek, amelyek mai közéletünknek közvetlen előzményei s melyeknek ismerete nélkül viszonyaink és számos intézményünk igazán meg sem érthető, felhívta történetíróink figyelmét az e téren mutatkozó nagy hiányokra is és Magyarország története Budavár visszafoglalásától (1687) az 1848-iki szabadságharczig eltelt korszakára vonatkozó történelmi forrásainak programmszerű összegyűjtésére és feldolgozására szólította fel azokat. Megvalljuk, tisztelt közgyűlés, hogy kisszerű viszonyainkhoz és a pénz szűkéhez szokott tekintetünk aggódva és kételkedve nézett az elnöki programm megvalósíthatása elé. Nem a munkakedv hiányától tartottunk, mert hiszen azonnal egész gárda jelentette ki készségét e nem sokkal utóbb már részletesen is kidolgozott nagyszabású vállalkozásban való tényleges részvételre, hanem attól, hogy a világháború negyedik esztendejében, pénzügyi viszonyaink mind érezhetőbbé való rosszabbodása es a folyton emelkedő drágaság miatt e szokatlan nagyarányú tudományos vállalat anyagi megszervezése fog lehetetlenné válni. S íme, elnökünk alig egy év múlva már azt jelenthette a közgyűlésnek, hogy a »Magyarország újabbkori történetének forrásai« gyűjtőczím alatt összefoglalt kiadvány-tervezetünk kiadásához szükséges anyagi eszközöket sikerült előteremtenie, úgy hogy ennek következtében évenként két kötet kiadása már biztosítót -nak látszott. Sőt biztosítva volt ugyanekkor anyagilag a »Diplomatiai források Magyarország újkori történelméhez« gyűjtőczím alatt megindítandó másik sorozatos vállalatunk is, amely a törökiBagyar kor történelmét volt hivatva feltárni, első sorban uralkodóink konstantinápolyi képviselőinek, továbbá a velenczei köztársaság bécsi követeinek jelentései, másrészt pedig a magyarországi török hódoltság történetére vonatkozó emlékek (levelezések, naplók) alapján. A munkálatok e téren már megindultak. A minden tudományos tevékenységet megszüntető forradalom és proletáruralom lezajlása után ezeréves történelmünkön kívül jóformán egyebünk sem maradt. A történelmi tudományos munka megszervezésének gondolata ellenállhatatlan erővel nyomult előtérbe, annyival is inkább, mert a megváltozott viszonyok között sok olyan forrás nyilt meg a kutatók előtt, amelyek eddig gondosan zárva voltak. Az új Ausztria is megnyitotta a volt cs. és kir. házi, udvari és állami levéltárnak eddig zár alatt tartott részeit. Felszabadult tehát az a leglényegesebb, légér de mlegesebb forrásanyag, mely lehetővé teszi a magyar nemzet XIX-ik századbeli történelmének megírását. »Most már hitelesen megállapítható a bécsi kormány összeköttetése a nemzetiségi mozgalmakkal ;