Századok – 1921-1922

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 1

BETHLEN GÁBOR ÉS POZSONY VÁROSA. 19 kodott. A kedvezőtlen időjárásban bízva, annyira nem számított támadásra, hogy maga sem tartózkodott a külvárosban, katonái között, hanem »a Várban vala Palatínusnál és a Corona őrző Uraknál.«1 A fejedelemtől személyesen vezetett támadás ennek következtében a legnagyobb zavarba ejtette a gondtalanul pihenő császáriakat, a kiket Bethlen katonái a felgyújtott külvárosi házak fényénél vagy kardélre hánytak, vagy fogságba ejtettek. Kétezernél többen pusztultak el közülök,2

míg Bethlen mindössze csak 40—50 embert vesztett.3

Tieffenbach serege romjaival a dunai hajókra menekült, ágyúit azonban, hogy azok Bethlen kezébe ne kerüljenek, kénytelen volt a Dunába dobatni.4 Jóllehet Bethlen gyors megjelenése és támadása a városi tanács óhajtására történt, sőt a küzdelemben a polgárság a fejedelmet tényleg is támogatta,5

— .mindamellett a tanács még Tieffenbach menekülése után sem sietett megnyitni a város kapuit Bethlen hadai előtt. A tanács ugyanis a jövőre való tekintetből kerülni kívánta a Bethlennel való egyetértés látszatát és nem akarta elveszteni azok jóindulatát sem, a kik ez idő szerint Pozsony falai közt kerestek menedéket s a kik sohasem bocsátották volna meg a városnak, ha őket minden feltétel nélkül kiszolgáltatta volna a győzelmesen előnyo-1 Pethö Gergelynél u. o. 2 »Considérantes quoque tantam cladem ac tot cadavera inhumata, quorum numerus ad bis mille se se extendebat, exceptis iis, qui in aquis submersi sunt.« Pozsony v. 1616 okt. 16-iki átadási okleveléből. (Eredetije Pozsony v. lt. Lad. 42.) Bethlen szerint »2800 németben 300 nem maradván.« 1627 ápr. 3-iki levele. Századok. 1868. 230. 1. Ugyanő egy másik, 1620 febr. 20-án kelt levélben azt írja : »az németet közel háromezeret mint vágattunk le.« Magy. Tört. Tár IV. (1857.) 198. 1. Tieffenbach szerint viszont : »Hat sich Ihme Ihrer Kays. Mt. Kriegsvolck tapfer gewehrt, aber endtlich mit Verlust beimgleichen bey 400, ausser was sich verloffen. Was ich noch bey mir, möcht sich noch auf 800 man erstrecken.« Brüss. Okmt. IX. 160. Závodszky ezerháromszázon felüli veszteségről ír. (Bél: Adparatus ad históriám Hungáriáé. Posonii, 1735. p. 375.) Sepsi Laczkó szerint (III. 236—237.) »tizenötszáz gyalog németben nem sok szalada el.« Pethö szerint »megüték a németeket és ott mind levágják őket.« Ugyanígy Szelepcsényi is id. h. L. azonfelül Olchvóry : id. tan. 345. 1. 3 Bethlen id. leveléből. Századok. 1868. 230. 1. 4 Tieffenbach id. levele. Brüss. Okmt. IV. 161. 1. Sepsi Laczkó : III. 236.1. Bethlen az ágyúkat Sepsi Laczkó szerint, később »a Dunából nagy munkával fölvéteté, az egyikét Thurzó Szaniszlónak adá ajándékon, a ketteit penig Váradba küldé a magától épittetött ujbástyára erősségért és emlékezetért.« U. o. III. 237. Katona : XXX. p. 230. 5 »Haben auch nicht ein einiges Schuss auss der. Statt auf den Feindt gethan«, mint Tieffenbach jelentette. Id. h. IV. 160. 1. 2* »