Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Szelényi Ödön: A magyar evangélikus nevelés története a reformatiótól napjainkig. Ism. Szigethy Lajos 239

239 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. a rész adatainak szorgalmas összehordásaival nagyban meg fogja könnyíteni az ide vonatkozó későbbi részletkutatásokat. Külön fejezetet szentel szerző annak megvilágítására, mily szoros viszonyban volt a rend a királyi hatalommal, illetve, mily mértékben függött attól. Conclusiója az, hogy a rendnek minden dolgát jóformán a királyi hatalom intézte, ez a nagy befolyás azonban a rendnek általában csak hasznára vált. Végül az utolsó fejezet a ferenczrendi apáczák, nevezetesen : Clarissák és Erzsébet-apáczák magyarországi sorsáról és rendházairól tájékoztat bennünket. Ez a fejezet -— mint különben az előző is — jelentékeny részben teljesen önálló levéltári kutatások alapján sok új eredményt közöl. Általában ki kell emelnünk, hogy szerző igen jól ismeri és szorgalmasan használja a vonatkozó irodalmat. Ezt —- nálunk nem gyakori jó szokás — külön, terjedelmes jegyzékben összeállította, a miért mindazok hálásak lesznek neki, a kik tovább akarják tanulmányozni a magyar íerenczesek történetét. Hasonlóképen sok kéziratos, levéltári forrást használt, ezekről szintén állított össze egy tájékoztatást. Általában a szerző nyilvánvalóan nagy szeretettel, szorgalommal, kitartással dolgozott s meg lehet elégedve munkája eredményével. Hogy itt-ott megérzik rajta a nródszerbeli kiforratlanság, természetes ; ezen épen az fog segíteni, ha első munkájától kedvet kapva, folytatja egyháztörténeti munkálkodását. Adja Isten, hogy így legyen s a szerzőnek még több ilyen derék könyvért mondhassunk köszönetet. Patek Ferencz. Szelényi Ödön : A magyar evangelikus nevelés története a reformációtól napjainkig, különös tekintettel a középiskolákra. A reformáczió négyszázados jubileumára. Pozsony. Wiegand. 2§i lap. Szelényi könyve az evangelikus egyház s az ev. tanárok és tanítók országos egyesületének támogatásával a reformáczió négyszázéves jubileumára jelent meg. És valóban, lehetett volna-e méltóbban ünnepelni Luther és Melanchton »tanító egyházának« jubileumát, mint a magyar ev. iskolák történetének megiratásával ? Hisz Melanchton a »praeceptor Germanae« melegen érdeklődött a magyar iskolaügy fejlődéséért, tankönyvei másfélszáz éven át használatban voltak nálunk is. Nagy tanítványai, Stockei, Dévai, Szilveszter és mások útján eleven hatással volt iskoláinkra. Meghatottsággal olvassuk a könyv mellékletében Melanchton levelét Nádasdy Tamáshoz, melyben megdicséri azt a sárvári iskola alapításáért, a mivel jelét adta, hogy bízik