Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 118

történeti irodalom. 119 illuminatusokra adja magát, ezeket kémleli s ad róluk ugyancsak hazug, bár itt-ott tán tényekre támaszkodó jelentéseket. Emellett emlékiratokat gyárt, rendőri és politikai thémákról, Gotthardi igen nagyra becsüli őt, de a császár, úgy látszik, élesebben látott. — Mihelics Vid Mistral Frigyes czímű dolgozatának harmadik és befejező része. A szerző nem csupán Mistral életét mondja el szélesen, hanem ismerteti és méltatja munkásságát is, különösen a Mireio czímű epost. Képet kapunk azonkívül belőle általában a provençal irodalmi mozgalomról is. Április. Fraknói Vilmos folytatja és befejezi Martinovics II. Lipót király titkos szolgálatában 1791—92 czímű dolgozatát. Martinovics további spionkodásait mondja el, úgy Magyarországon, mint Bécsben, nemkülönben az ő szívós, semmi szennytől vissza nem riadó törekvéseit, hogy barátainak és rokonainak, de legelső sorban saját magának megszerezze az uralkodó kegyét s ezen a réven pénzt, hivatalt, rangot. Már ezen a téren együtt működik későbbi összeesküvő társával, Laczkovics huszárkapitánynyal. Az uralkodó egy ideig távol tartja magától, de Gotthardi sürgetésére végül mégis megteszi udvari chemikusnak, a mely állást Martinovics valósággal kihazudott magának, juttat neki pénzt is, sőt czímzetes apátságot is szán neki, de közben meghal. Az apátságot utódja ruházza Martinovicsra, ki alatt kém-szerepét egy darabig tovább játssza. Utolsó jelentése bebörtönöztetése előtt tíz hónappal kelt. — Fináczy Ernő : A renaissancekori nevelés története czímű művéről Zubriczky Aladár ír elismerő ismertetést s rövid beszámolót olvasunk Kovács Mihály : A harang czímű, történeti részletekben gazdag monographiájáról. Május. Petrich Béla ismerteti Jancsó Benedek : Defensio nationis Hungaricae czímű művét. Junius. Várdai Béla ismerteti Balanyi György : Sacrum commercium. Szent Ferencz menyegzője a Szegénység Úrnővel fordítását. Szeptember. Balanyi György : A népszövetség eszméje a múltban. I. Az entente győzelmét első sorban czéltudatos propagandájának köszönheti, melylyel belső frontunkat törte át. Ezen a téren az angolszász országok vezettek, hypokrita jelszavak kitalálásával. Ezek közül tán leghatékonyabb volt a népszövetség eszméje, amelylyel az örök békét ígérték közelebb hozni, holott tulajdonképen csak a zsákmány biztosítására szolgál. Hogy mi beugrottunk, nem csoda. A gondolat vonzó s a történelem minden korában fel-felmerül. Az ókorban imperiálista jellegű, óriási, mindenüvé kiterjedő birodalmak alakításával törekszenek a czélhoz. A középkor elején ez az eszme elhalványul, bár tovább él a római szent birodalomban, de többé nem imperialistikus, inkább foederativ jelentésű. Mint keresztény solidaritás létrehozza minden idők egyik legnagyobb mozgalmát : a keresztes hadjáratokat. Aztán ismét halványul az idea és II. Pius pápa a man tuai congressuson hiába akarja szövetségbe tömöríteni a keresztény országokat a török ellen. Hasonlóképen megbukik II. Pál pápának egy Christiana respublica alkotására irányuló fellengős terve is. — Gesztelyi-Nagy László : Sárga veszedelem czímen vázolja a praeponderans szerepet, melyhez Japán a világháború folytán a távol keleten jutott, s a veszedelmet, mely ebből az árja birodalmakra, sőt a fehér faj egész hegemóniájára hárulhat. Úgy véli, hogy nekünk, mint fajrokonoknak(l) a turáni testvériség révén hasznunk lehet a sárga faj uralomra jutásából. — Az ismertetések közt Cs. I. foglalkozik Bangha Bêla S. I. : Magyarország újjáépítése és a kereszténység czímű művével.