Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Feleky Géza: Észak-Amerika benépesítése és a nyugat-európai agrárkérdés a XVII–XVIII. században. Ism. Gárdonyi Albert 108

<113 TÖRTÉNETI IRODALOM. magára e munkára hivatkozunk, a mely kifejezetten elismeri (54. 1.), hogy »a XVIII. század második felében már igen gazdag a politika és közgazdaság problémáinak, főleg az agrárkérdésnek irodalma« s a mely két elsőrangú birodalom két évszázados agrártörténetét írta meg forrástanulmányok nélkül. A történettudományban tudniillik különbség van forrásanyag és bibliográfia között s ámbár a bibliográfia is tartalmaz forrásanyagot, nem minden forrás egyszersmind, a mi a bibliográfiából kiírható. Szerző jártasságát a bibliográfiában a legnagyobb készséggel elismerjük, a forrásanyagot azonban inkább a bibliográfia szemüvegén át ismeri, és sokkal távolabb áll a franczia agrártörténelem forrásokon alapuló ismeretétől, mint p. o. Walters, kinek »Studien über Agrarzustände und Agrarprobleme in Frankreich von 1700 bis r7ço« czímű munkájáról azt írja (64. 1.), hogy még kompilácziónak is igen közepes. Ha a Walters munkája kompiláczió, akkor a szerző munkájára fokozottabb mértékben alkalmazható ez elítélő kijelentés, mert Walters munkája sokkal szélesebb forrásanyagon. épült fel és sokkal inkább elmélyed anyagában. Az 1789. évi Cahiers de plaintes et doléances »ezreiből« (59. 1.) a szerző »százakat« sem használt fel, a rôle de vingtièmeket pedig csupán irodalmilag értékesített alakjukban ismeri. Kétségkívül kényelmesebb így dolgozni, az így megírt munka azonban távolról sem tarthat számot arra a tudományos értékre, mely a forrásanyagon épült munkát megilleti. De nemcsak a problémákkal, a szakirodalommal is olyan merészen bánik a szerző, hogy joggal hívja ki a kritikát. Rogers korszakos gazdaságtörténeti munkájáról p. o. azt írja (84. 1.), hogy »egy egészen kis adatkészletből olyan dialektikus éleselméjűséggel építi fel az angol társadalmi osztályok gazdasági emelkedésének és sülyedésének hullámvonalát, hogy még ma is megvesztegetően hangzanak hipotézisei, noha nem egy pillérüket kidöntötték a felszaporodott s kritikailag átrostált dokumentumok«. Hogy ez mennyire hamis beállítás, bizonyságul Gustav Steffent idézzük,1 ki a következőket írja róla, pedig szerzőnknél aránytalanul jobban ismeri a tárgyat : »Thorold Rogers hat uns in einer grossen Arbeit einen der reichhaltigsten Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte der unteren Gesellschaftsklassen gegeben, die irgend eine Sprache aufweisen kann. Aus unzähligen Urkunden dieser Art, den Abrechnungen der leibeigenen Pächter und der Zinsbauern mit den Verwaltern der Gutsherren, den Pachtrollen der Lehensgüter, den Rechnungsbüchern der Universitätskollegien mit ihren Gutsverwaltern, Pächtern und Handwerkern, 1 Geschichte der englischen Lohnarbeiter. I. lt. 62. 1. Századok, 1921. I—V. füzet. 8