Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Bezold; Friedrich v.: Aus Mittelalter und Renaissance. Ism. Patek Ferencz 107

<107 TÖRTÉNETI IRODALOM. e művéből is látszik, annyi szállal fűződik a kereszteshadjáratok felé, melyeknek egyik leglelkesebb hirdetője korában épen Humbert us volt, kinek munkáit most ő és Birckman a középkori történetírók közkincsévé tették. Tóth László. Bezold Friedrich von : Aus Mittelalter und Renaissance. Kulturgeschichtliche Studien. München—Berlin, 1918. R. Oldenbourg. 8° VI. r. 457 lap. Ez a tekintélyes kötet a neves német tudósnak tizenkét régebben megjelent dolgozatát adja összegyűjtve a közönség kezébe. Tárgyuk és jellegük szerint igen különbözők ezek, — és természetesen érték szerint is — közös bennük az, hogy valamennyi a XV. és XVI. századok kultúrtörténetére, nevezetesen eszmetörténetére vonatkozik. A legelső közülük 1876-ban jelent meg a Historische Zeitschrift ben, — amely folyóiratból különben több darab van átvéve — az utolsó 1914-ben az Internationale Monatschriftben. Ha tehát a német tudományos irodalmat új értékekkel nem is gyarapítja ez a kötet, arra nagyon alkalmas, hogy segítségével végigkísérjük csaknem negyven esztendőn át egy jeles tudományos egyéniség fejlődését. És épen ebben van ezeknek a gyűjteményes köteteknek főértéke. T. i. Bezold munkatere, mint az ebben a kötetben is meglátszik a XV. és XVI. század története, azé a zavaros, rázkodásokkal telt, szinte vulkánikus jellegű korszak, amely az intézményeiben és ideáiban elöregedett középkort az ellenreformáczió új korával összeköti. Erre a korszakra vonatkoznak nagy munkái is (König Sigmund und die Reichskriege gegen den Husiten, 1872—77, 3 kötet ; Zur Geschichte des Husitenthums, 1874 ; Geschichte ' der deutschen Reformation, 1890 ; az Oncken-féle Allgemeine Geschichte in Einzeldarstellungen-ben ; Kaiser Rudolf 11. und die heilige Liga, 1886) ; nemkülönben terjedelmes publikácziója : Die Briefe des Pfalzgrafen Johann Kasimir, 3 kötetben, 1882—1903. Hű marad ehhez a korszakhoz itt közölt értekezéseiben is. Ezek közül négy a késői középkor s a reformáczió korának publiczistikájával foglalkozik (Die Lehre von der Volkssouveränität während des Mittelalters ; Die »armen Leute« und die deutsche Literatur des späteren Mittelalters ; Republik und Monarchie in der italienischen Literatur des XVI. Jahrhunderts ; Zur Geschichte des politischen Meuchelmords) ; kettő irodalomtörténeti érdekű (Konrad Celtis »der deutsche Erzhumanist« ; Ein kölner Gedenkbuch des XVI. Jahrhunderts) ; három tartalmaz adalékokat a történettudomány fejlődéséhez (Astrologische Geschichtskonstruktion im Mittelalter ; Uber die