Századok – 1921-1922

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 1

2 LUKINICH IMRE. súlya, hanem azon körülmény is, hogy a bécsi béke végrehajtásának biztosítása végett az alsó- és felsőausztriai, valamint a morva rendek is szövetkeztek a magyar rendekkel1 s ennek következtében Pozsony is belejutott azon politikai tényezők érdekkörébe, a .melyek a protestánsok lelkiismereti szabadságának védelmét vallási, de még inkább politikai indító okokból vállalták magukra. Pozsony különben a középkor folyamán .megszerzett külföldi gazdasági összeköttetéseit politikai és kulturális téren már a 16. században is értékesíteni igyekezett. így a város iskoláztatási és egyházszervezeti kérdésekben e század végétől kezdve elsősorban a pfalz-neuburgi grófsággal állott szoros kapcsolatban,2 s ez megmaradt köztük akkor is, midőn a pozsonyi evangelikus egyházközség az első küzdelmes évek után3 egyfelől az 1608-iki koronázás előtt kelt I. t.-cz.erejére,4 másfelől pedig az ausztriai és a morva rendekkel ugyanekkor kötött szövetség politikai súlyára támaszkodva, önállóbb életműködést fejthetett ki.5 Természetes, hogy a Habsburgok alá tartozó országok protestáns lakosságának szabad vallásgyakorlatát egyszerű törvényczikkelyek korántsem biztosíthatták. A vallás kérdése egyúttal és első sorban politikai kérdés volt, ezt pedig a nemzetközi helyzeten kívül a protestantizmusnak, mint politikai tényezőnek, súlybeli növekedése vagy csökkenése szabályozta. Innen van az, hogy a mikor az 1608-iki pozsonyi országgyűlés, illetőleg az 1609 márczius 21-iki bécsi resolutio (capitulatio), s az 1609 július 9-iki prágai felséglevél kiadása után Magyarországban ép úgy, mint az osztrák, cseh és morva tartományokban a protestantizmus vezér-1 1608 febr. i., ápr. 19. és június 29-én kelt. Acta diaetalia Posoniensia anni 1618. Pestini 1790. p. 244—53. L. azonfelül Kerschbaumer A. : Cardinal Kiesel. Wien, 1865. 112. s köv. 11. 2 Markusovszky S. : A pozsonyi ág. hitv. ev. lyceum története. Pozsony, 1896. 7. s köv. 1. Szelényi Ödön : A magyar ev. nevelés története. Pozsony, 1917. 51. 1. 3 Schrödl J. : I. k. 107. s köv. 1. és Kútfők 24—26. 1. 4 Millenniumi magyar törvénytár. Budapest, 1900. 8—9. 1. 5 V. ö. Wagner Lajos : Hírszolgálat a XVII. század elején. Kolozsvár, 1911. 20. s köv. 1. Pichler A. H. : Entstehung der »Pressburger Zeitung.« Pozsony, 1913. 15. 1. A városi tanácsnak összeköttetéseire vonatkoznak részben a Fülöp Lajos pfalz-neuburgi grófhoz (pl. 1612 deez. 27. Lib. Concept. 1612—1616. p. 29—30., 1613 márcz. 31. U. о. p. 48b—49a. 1613 okt. 14. U. о. p. 104a—105a. 1614 máj. 11. U. о. p. 154Я—155«- 1614 máj. 10. U. о. p. 155Ö—157a. Pozsony v. lt.), részben annak a császári udvarban tartózkodó ágenséhez, Pistorius Jeremiáshoz intézett levelek. (Pl. 1614 jul. 22. U. o. р. 186Я—187a., 1615 szept. 27. U. o. p. 345a., 1615 okt. 13. U. o. p. 352a—353a., 1616 okt. 7. U. o. p. 477«—478a. stb.)