Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 473 jelentett be a vértesi erdőben épült Szent Keresztről czímzett monostor elfoglalása miatt,1 Sőt még a Tiszántúlról is eljöttek a székesfehérvári János-lovagokhoz, hogy ügyeikben közbenjárásaikat igénybe vegyék. 1539. évi február hó 22-én Károlyi Lőrincz megjelenvén a székesfehérvári convent előtt Károly (Nagykároly) város határában, a Nagyvölgyben levő halastavát Károlyi Péternek elörökítette. Ugyanezen a napon kelt örökvallásával Károlyi Lőrincz a fényi határban (Szatmár vármegye) fekvő thahvölgyi részjószágát Károlyi Péternek adományozta.2 A székesfehérvári convent élén egészen a város elestéig Dalmady Sebestyén állott. Dalmady Sebestyén egy Tolna vármegyei nemes család ivadéka volt.3 Erélyes, fáradságot és csüggedést nem ismerő férfiú, egyike a hanyatló lovagrend ama tagjainak, a kik a XVI. század zivatarai közepette a legtöbbet tettek a magyarországi rendtartomány érdekében. Dalmady Sebestyén még a mohácsi vészt megelőző időben lépett be a János-lovagrend tagjainak sorába. Első ízben a székesfehérvári conventnek egy 1526. évi május hó 28-án II. Lajos királyhoz intézett jelentésében az ottani rendház tagjaként szerepel.4 1534-ben, midőn Tamás mester az esztergomi Szent Erzsébetről czímzett rendház tagja cziráki birtokát a székesfehérvári lovagoknak hagyományozta, már az ottani rendház főnöke volt.® Házfőnökségének első éveiben elkeseredett pert folytatott Esztergáros Péter, a székesfehérvári káptalan tagja ellen, a ki azelőtt a János-lovagrend székesfehérvári rendházának tagja volt, a convent pecsétjének meghamisítása miatt. Dalmady erélyesen lépett fel Esztergáros Péter ellen, a kit 1537-ben elfogatott, de hatalmas pártfogói miatt vele szemben a törvény teljes szigorát nem alkalmazhatta. Ezen ügyben Goroszlói Pál Dénes erdélyi egyházmegyei áldozópap és szentszéki jegyző vezette a vizsgálatot, a ki a megjelent tanuk előtt kihallgatta a vádlottat. Esztergáros beismerte, hogy ő hamisította a convent pecsétjét, mire a vizsgálatra kiküldött szentszéki jegyző őt arra kötelezi, hogy 1 Magyar Tört. Tár. VI. 240—241 hibás kelettel. » Gróf Károlyi-okit. III. 211—212. 1. » Dalmad, a honnan a család nevét vette, előbb Somogy (1389), később Tolna vármegyéhez tartozott. A XV. században Ozora várának tartozékai között szerepel. Csánki Dezső : Magyarorsz. tört. földrajza. III. 408. 4 Pannonhalmi Szent Benedek rend története. III. 761. • Egyháztört. Emlékek. II. 337.