Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524
16 RÉSZLETES UTASÍT AS ÚJKORI FORRÁSOK KIADÁSÁRA. 4. Már kinyomott iratok újból csak abban az esetben tehetők közzé, ha a meglévő közlés rossz, vagy ha a régebb nyomtatvány vagy újabb forráskiadás, melyben megjelent, nehezen hozzáférhető. Máskülönben az ilyen darabokat csak czímiik szerint kell felvenni s a szöveg közlése helyén a meglévő kiadásra kell utalni. Ettől a szabálytól eltérni csak akkor szabad, ha az illető műbe csak elenyésző csekély számmal kerülnek már közölt darabok újabb kiadásra, amikor is a más gyűjteményekre való utalások az olvasónak a fontos anyag betekintését főlö te megnehezítenék. TJjból való kiadás esetén azonban , ha a kézirat fennmaradt, a szerkes :tő nem a korábban kinyomott szöveget, hanem az előbbit veszi alapul, de a darab leírásában (8. §.) utal a korábbi kiadásra, esetleg kiadásokra. A fentiek szerint megállapított szöveg használatát a szerkesztő a következőkkel (5—7. §.) teszi könnyebbé. 5- § A helyesírás. A helyesírás tekintetében a következők az irányadók : 1. Magyar szövegeknél általában az eredeti helyesírást kell használni s az eredeti írásmód különösen kimagasló egyéniségek sajátkezű írásainál őrzendő meg. Nagy kezdőbetűt azonban csak a mondat elején alkalmazunk és a tulajdonneveknél, még az esetben is, ha az eredetiben kis betű van. Egyébiránt a tulajdonneveket mindig az eredeti írásmódnak megfelelőin kell lemásolni. Különben a magánhangzók írása a XVII—XVIII. századi szövegekben a következőkép egyszerűsíthető : az eredeti о, ü helyett ö, ii vagy ö, ü írható » » ő, ű » ö, ü » ő, ű az eredeti eö, eü helyett ö, ű vagy ő, ű » » 5', ű 0 ő, ü i> » ö, ü >> ő, ű » » ay, ey, oy, uy helyett aj, ej, oj, uj » » aa, áá helyett á » » 00, óó f ó » » ее, éé » é minden más jel azonban megtartandó (pl. : bjró, varady) és kül önösen a mássalhangzókon nem szabad változtatni. Megtartandók tehát a g', 1', n', 1', 'z, 's, gh, th jelzések. А XIX. századi szövegek a mai helyesírással közlendők. 2. Latin szövegek közlésénél általában a humanista helyesírást használjuk. Nagy kezdőbetűket csupán a mondat elején, továbbá tulajdonnevekben s az ünnepek neveiben alkalmazunk. Ha az utóbbiak több szóból állanak, csupán az első szóban (pl. Inventio sanctae crucis). Latin szövegben előforduló tulajdonneveket, továbbá magyar vagy más nem latin szót vagy kifejezést minden változtatás nélkül, betűszerinti hűséggel közlünk. 3. Német szövegeknél kimagasló egyéniségek sajátkezű írásmódja megtartható, a nagy kezdőbetűk használatának kivételével, mire nézve az alábbi szabály érvényes. Egyéb német szövegeket a következőképen kell egyszerűsíteni. Semmit sem szabad az eredeti szöveghez hozzátenni és a magánhangzóknál semmit sem szabad változtatni, kivéve, hogy a magánnangzóknál a tájszólási kiejtésekre vonatkozó jeleket el kell hagyni. A mássalhangzóknak a mai írásmódnak meg
