Századok – 1919-1920

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34

48 MÁLYTJSZ ELEMÉR. az utóbbi kereskedelemnek központja a Sziléziában fekvő Jablunka (Jabluonkow) és Zsolna. Az előbbiből összesen 16 hordóval szállított egy kereskedő háromszor, kettő kétszer, három pedig egyszer, míg Zsolnáról kettő két, négy pedig egy alkalommal összesen 15 hordóval. Már az árú romlandó volta is magával hozta, hogy messzire nem szállíthatták, a mit bizonyít az a tény is, hogy egy jablunkái kereskedő két héten belül jelenik meg ismét. Külföldről, Boroszlóból ritkább fajta pisztrángot hoztak kocsin, Krakkóból pedig heringet. A szomszédos megyékből Kisucza, mely különben a Jablunka—Zsolna közötti úton fekszik, Árvából Punczow, Gömörből Wissnowe, Liptóból pedig Szentkereszt falvakból szállítottak halat. A turóczi Tarnovból, Mosóczból már szin­tén nem kereskedők szállítottak, nem hordóban, hanem, mint Beszterczebányáról, néha lovon, legtöbbször azonban csak gyalog kis mennyiségben. Sózott halat András, a radványi bíró s a beszterczebányai Foltan kereskedő vitt valószínűleg tovább külföldre, mert a conserválás miatt csak télen szállítottak, összesen öt na­gyobb és tizennégy kisebb hordóval. Egyéb élelmiczikkek közül — mint láttuk — a mezei termények, búza stb., a melyeket a földesurak számára szállítottak, vámmentesek voltak. Különben kivitelre nem is gondolhatott a megye, de talán nem véletlen, hogy, míg búzát csak két köböllel szállítanak Priekopáról, addig már többször van említve a vidék főterménye, a zab. A Szent­márton körüli falvakból, Szucsán, Priekopa, Ruttka, Záturcsa, továbbá a megyén kívülről, északnyugatról a trencsénmegyei Teplicz, Üjhely, Owczarsko, Lietawa lakói hoztak összesen 12, illetőleg 19 szekérrel. Rendesen jelentős részét alkotta a középkori árúforga­lomnak a sóárusítás, mint az államháztartás egyik bevételi forrása. Törvényeink, így az 1405. XX., 1439. XI., 1464, IX. törvényczikkek ismételten eltiltották a külföldi só behozatalát, mert ez kárt okozott a kincstárnak. 1486-ban Mátyás király külön szigorú parancsot is intézett Turóczmegyéhez, hogy mivel a megye nemesei előszeretettel használnak külföldi sót hazai helyett, a közigazgatási hatóság támogassa min­den erejével a királynéi sókamrák comeseit az ilyen külföldi só felkutatásában és elkobzásában.1 Turóczmegye ebben a tekintetben a nyitrai fiókkamarához tartozott, a melynek 1 Eredeti Beniczky család lvtára, Pribóczon (Túrócz m.) jel­zete : К. I. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom