Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Eppstein; Fherr G. v.: Fürst Bismarcks Entlassung. Ism. Balanyi György 497

500 TÖRTÉNETI IRODALOM. 500. Még fontosabb és a jövő történetírása szempontjából kiadósabb Eppstein báró könyve, mely valójában jóval többet nyújt, mint a mennyit czímében igér. A könyv vázát két memoireszerü feljegyzés teszi, melyek egyike Bötticher Károly birodalmi államtitkártól és porosz ministertől, Bismarck egyik legügyesebb és legbizalmasabb munkatársától s tíz éven át parlamenti szócsövétől 1 másika pedig Rottenburg Ferencztól, a birodalmi kanczellária vezetőjétől s szintén Bismarck bizalmas emberétől származik. Különösen nagyérdeküek Bötticher fejtegetései. Már csak személyi okokból is. Köztudomású ugyanis, hogy Bismarck első sorban Bötticher állítólagos áskálódásainak tulajdonította bukását és sohasem tudta megbocsátani ministertársának, hogy a nagy conflictus forró napjaiban nem követte példáját a császárral való nyilt szembehelyezkedésben. Mivel pedig a kanczellárnak ezen subjectiv érzésből és elfogultságból fakadt felfogását a történetírók és publicisták egy része is magáévá tette, Bötticher évtizedeken át bűnbakként szerepelt. És épen ez a ferde beállítás adta kezébe élete vége felé a tollat. Ha már életében viselnie kellett a hálátlanság és intrikusság súlyos vádját, legalább az utókor előtt akart tisztán állani. Ebből a gondolatból fakadtak 1902-ben papírra vetett feljegyzései. írásának publikálását azonban csak halála utánra és csak arra az esetre engedte meg, ha Bismarck bukásával kapcsolatban újabb támadást intéznének személye ellen. De fiai nem teljesítették az 1907 márczius 6-án elhúnyt minister végső akaratát, mivel mind elhaltak, mielőtt a közlés actuálissá vált volna. így jutott a kézirat Eppstein báró kezébe, a ki azután el is vállalta közzétételét. Bötticher feljegyzései középutat tartanak a memoire-stilus és a kész történeti feldolgozás között. Főczéljuk, hogy rövid és mégis pragmatikus és áttekinthető összefoglalást nyújtsanak a válságot megelőző hónapok eseményeiről s ezek keretében pontosan kijelöljék írójuk személyes szerepét. Mivel több mint egy évtizeddel utóbb készültek, hangjuk meglepően higgadt és tárgyilagos és csak elvétve ütközik ki rajta a végzetszerű szükségességgel bekövetkezett események és a méltatlan félreismerés felett érzett fojtott keserűség. Tartalom tekintetében, ha nem is minden részletében új, de csupa elsőrangú anyagot nyújtanak. A Bötticher személyes szerepére vonatkozó részletek mellett különösen fontosak azok, a melyek a császár és a kanczellár egymáshoz való viszonyáról, a socialista-törvény bukásának előzményeiről, a munkásjóléti javaslatok előkészítésének és tárgyalásának körül-1 Poschinger, H. v.: Stunden bei Bismarck. Wien. 1010. 136. s kk. 11.