Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 475 városnak, hogy a lovagok jogait ne sértse s az okozott károkat nekik térítse meg.1 Ekkor már úgyis nagyon kevés birtokuk volt a székesfehérvári János-lovagoknak. így Somogyban, hol az egész középkoron át mintegy 20—25 helységben voltak birtokosok vagy földesurak, az 1536. évi adólajstrom (dicalis conscriptio) szerint csupán Bálványos, Csege és Berki községekben volt birtokuk. Az adólajstrom szerint e háröm községben is, a hol' összesen 23 portát írtak össze, csupán három volt az övék.2 Még kedvezőtlenebb adatokat tüntetnek fel e tekintetben a Tolna vármegyei adóösszeírások. Az 1543. évi január havának elején ott megtartott adóösszeírás alkalmával a székesfehérvári János-lovagok csupán Gyánton szerepelnek mint földesurak, pedig az egész középkoron át e vármegyében 8—10 helységben voltak birtokosok. Gyánt azonban, miként ezt az összeírás is kiemeli, ekkor máiteljesen el volt pusztítva.3 Bármily mostoha viszonyok között éltek a székesfehérvári János-lovagok, híven végezték hiteleshelyi teendőiket. Még 1543-ból, tehát abból az évből is, midőn Székesfehérvár török kézre került, ismeretes egy hiteleshelyi kiadványuk, a melyben Zichy Ferencz részére átírják a zalai conventnek egy 1449. évi november hó 5-én kelt azon levelét, a melyben Barla Benedek egyik részbirtokát : Keretyént (Zala vm.) Zichy Balázsnak eladta.4 Székesfehérvár eleste után (1543 szept. 2.) Dalmady Sebestyén a rendház ama tagjaival, a kik túlélték az ostromot, az olasz és német őrséggel együtt, a melynek a törökök szabad elvonulást biztosítottak, odahagyta az ősi rendházat, melyet néhány év híján négy századon át bírtak a magyarországi János-lovagok.6 Dalmady Sebestyén kocsira rakatta a székesfehérvári convent levéltárát s mindazt, a mit a törökök el engedtek vinni a rendházból s az elvonulók fedezetére Omer aga parancsnoksága alatt kirendelt török csapatok oltalma alatt nekiindult, hogy új otthont találjon magának és rendtársainak. 1 Egyháztört. Emlékek. IV. 97. — Károly János : Fejér vármegye története. II. 157., 666—667, hibás kelettel. 2 Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. X. 400. és 700 1. 3 Cruciferorum Albensium per Turcos depredata, deserta. Egyháztört. Emlékek. IV. 182—183. 4 Zichy-okit. IX. 230. 6 A székesfehérvári rendházat Martyrius esztergomi érsek (1150—1158 ápr. 26) alapította.
