Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZAZADBAN. 467 bármiféle megszállás alól felszabadította.1 1535-ben védel­mébe veszi Pacsa (Pacha) Jánost, a János-lovagok soproni rendházának lelkészkedő tagját s abban az időben egyúttal főnökét, kinek Sopron városa nem akarta az ottani oltár­igazgatóságot, illetőleg azzal egybekötött javadalmakat átadni. Ezért május 25-én szigorúan meghagyja a városi tanács­nak, hogy az oltárigazgatóságot adja át Pacha Jánosnak, majd aug. 4-én jelentést kíván arról, hogy az oltárigazgató­ság házát átadták-e már neki. A király felhívására a csornai convent szept. i-én jelentést is tesz, hogy Bársony Boldizsár királyi ember és Péter csornai conventi tag jelenlétében az oltárigazgatóság házát átadta Pachának.2 Sőt Ferdinánd a törökök által székhelyeikről kiszorított János-lovagoknak az országban, a végvidékeken leendő telepítését is tervbe vette. Ferdinánd előtt —úgy látszik — egy határőrvidék terve lebeghetett, miként azt IV. Béla király is tervezte az ország keleti részeiben, a tatárpusztítás utáni években. E végből megbízottját, Burgo Andrást3 1528—1529. években a pápához küldi, hogy a János-lovagoknak letelepítéséhez beleegyezését kieszközölje. Meghagyta egyúttal neki azt is, hogy ha a pápa erre nem volna hajlandó, a rend előkelőbb tagjaival indítsa meg a tárgyalásokat. 1533-ban a János-lovagrend tényleg lépéseket tett, hog}' Magyarországon újra telepeket nyerjen. Kérvényét az ország­gyűlés elé terjesztette, azonban az országgyűlés az ügy tár­gyalását a következő országgyűlésre halasztotta.4 Ezzel azonban a letelepedés ügye egyidőre elaludt s csak a XVI. század vége felé történtek ismét kísérletek a magyarországi rendtartomány visszaállítására. Mivel Tahy János a székesfehérvári országgyűlés fel­hívásának, hogy Ferdinánd király hűségére térjen, nem tett eleget, miután időközben Ferdinánd a drávántúli ország­részekben is túlsúlyra jutott, a király őt megfosztotta a vránai perjelség kormányzóságától s elvette tőle Bozsja­kovina várát, melyet Karlovics János bánnak 8000 írtért 1 Károly János : Fejér vármegye története. II. 658—663. 2 Bunyitay V., Rapaics R. és Karácsonyi J. : Egyháztörténelmi Emlékek. III. 33., 45—46., 52, 3 Andrea,s de Burgo (vagy Burgus) caesaris orator 1530-tól kezdve : legátus Ferdinandi. — Bunyitay V-, Rapaics R. és Kará­csonyi János : Egyháztört. Emi. I. 513—514. ! Kovacsóczy Mihály : A Jeruzsálemi Sz. János Lovagrendje Története. Kassa. 1837. évi kiadás. 194. lap. 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom