Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 443 ezeknek jogi védelmét a bozsjakovinai várkapitányra bízta, a ki derekasan megvédte őket.1 Mily nagy volt ezen időtájt a várnai perjel tekintélye, legjobban mutatja Pasqualigo Péter velenczei követ 1509. évi nov. hó 17-én kelt jelentése, mely szerint a vránai perjel Velencze leghatalmasabb ellensége a királyi udvarban. Az 1510. évi jan. hó 7-én kelt követségi jelentés szerint Beriszló Bertalan és Beriszló János vannak kijelölve a Velencze elleni hadjárat vezéreinek.2 Ügy látszik Velenczében komolyan aggódtak a miatt, hogy Beriszló Bertalan kísérletet tesz Vrána visszafoglalására. Erre azonban már nem került a sor, e helyett azonban Beriszlónak sikerült a lovagrend elidegenített birtokai közül egynéhány másikat visszaszerezni. Kiszabadulása után először is visszaszerezte Bozsjakovinát a zágrábi káptalantól. Thuz Ozsvát halála után 1510-ben visszakerültek Gora vára és tartozékai is a vránai perjel birtokába, a ki a vár kapitányává Pekri (Pakráczi) Lászlót nevezte ki. Ellene azonban csakhamar többrendbeli panasz merült fel. 1510-ben és 1511-ben ugyanis nagy károkat okozott a zágrábi káptalannak a birtokain elkövetett pusztításokkal, lehet, hogy a perjel tudtával. Beriszló Bertalan 1510-ben pert indított a Gersei Petheőcsalád ellen Béla várának birtokáért, a melyet még a XV. század közepén foglaltak el a János-lovagoktól s a melyet Mátyás király Corvin Jánosnak adományozott, a ki viszont Gersei Petheő Lászlónak, Tamásnak és Ferencznek zálogosította el. A per azonban eredménytelen volt, mert Beriszló Bertalannak nem volt elég pénze arra, hogy a zálogösszeget kifizesse. Béla vára pedig továbbra is megmaradt a Gersei Petheő-család birtokában, mert a mohácsi vész után I. Ferdinánd király új adománylevelet állított ki Petheő Benedek részére Béla várára, valamint a hozzátortozó Cerje, Tuzsna és Ivanec helységekre. 1511-ben a Belosevcai Kerhen család tagjai indítottak pert Beriszló Bertalan ellen a kőrös vármegyei Grabzovnica birtokáért, melyet a király a vránai perjelnek adományozott.3 Beriszló utoljára egy 1512. évi szeptember hó 17-én Battyánban kelt oklevélben szerepel, midőn Szabadi Miklósnak, a székesfehérvári Szent Istvánról czímzett rendház főnökének, valamint utódainak, Gyánt, Varasd, Fadd és 1 Kukuljevió Iván : Priorat vranski. Rad. LXXXII. 32. 2 Kukuljevió Ivan : Priorat vranski. Rad. LXXXII. 33. 3 Orsz. Levéltár. Dl. 33.905.