Századok – 1919-1920

Tárcza - Baranyay Béla: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1918. és 1919. évi működéséről 411

414 TARCZA. járni a tájékozódást keresőnek. A sejtettnél nagyobb fáradságot igényelt munka szerzőjének nem lankadó kitartását dicséri. Társulatunk nem tudta volna kitűzött feladatait megközelíteni sem, ha állam és társadalom, egyesek és testületek hathatós módon segítségére nem sietnek. Ez évben a vallás- és közoktatásügyi ministerium a szokásos évi 2000 koronán felül 5700 korona rendkívüli egyszeri segélyt utalt ki részünkre, első sorban a Századok terjedelmének fenntart -hatása és az írói tiszteletdíj némi felemelhetése czéljára : a fővárostól is kinyertük az évi 2000 korona segélyt. A Társulat czéljaira adományokat vettünk : dr. Csernoch János b. herczegprímástól 1000 kor., a Magyar Altalános Hitelbanktól saját jubileuma alkalmából 2000 kor., a Pesti Hazai Első Takarékp. Egyesülettől 500 kor. és az Első Magyar Általános Biztosító Társulattól 200 kor. összeget. Néhai nagyemlékű elnökünk, Thallóczy Lajos emléke még mindig vonzott : özv. gróf Khuen-Héderváry Károlyné 1000 koronával gyarapította a nevét megörökítő alapunkat, Csanád vármegye pedig 100 koronával. A »Magyarország újabbkori történetének diplomatiai forrásaidra egy magát megnevezni nem akaró adományozó 30.000 koronát, újpesti Wolfner Pál bankigazgató pedig 1000 koronát juttatott a Társulat elnöke útján az e czélra alakított alapra. Társulatunk iránti szeretetének ritka módon adta tanúságát herczeg Odescalchi Arthur alapító és választmányi tagtársunk, Társulatunknak megalakulása óta tagja, a »Majthényiak és a felvidék« czímű munkájának egész készletét, mintegy 240 példányt bocsátván tulajdonunkba. Ezért a hathatós anyagi vagy anyagi értéket is képviselő erkölcsi támogatásért fogadják mindannyian őszinte köszönetünket. Társulatunk e támogatások nélkül munkálkodásának színvonalát fenntartani és pénzügyi egyensúlyát megőrizni nem is tudta volna, még pedig kizárólag a nyomdai egységárak állandó és mindig ugrásszerű emelkedése miatt. Az 19x8. év elején érvényes egységárat, mely az 1917 szeptemberében számított egységárnak 15%-kal növelt összege volt, a nyomda 1918 február 3-án újabb 15%, május i-től újabb 12% felárral sújtotta, július i-től a 12 %-ot 16%-ra, augusztus 19-től a 16%-ot 34%-ra, november 4-től a 34%-ot 48%-ra emelte. Ez magyarázza meg, hogy például a Magyar Történeti Életrajzok 12.000 koronára előirányzott nyomdaköltsége ténylegesen 20.470'68 korona lett. Ilyen árnövekedés mellett csak a legnagyobb gondossággal és hajthatatlan takarékossággal sikerült az ügyvezető alelnök-