Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Hanotaux: La guerre des Balkans. Ism. Frideczky József 403
TÖRTÉNETI IRODALOM. 403 a legnehezebb feladatot is a tervezőre. A bazárnegyed, valamint a kispolgári negyed (a városnak a Lykos-patak és aj Aranyszarv közötti része) a természetes s kellő stilus-mederbe szorított fejlődés mellett könnyen regenerálódhat. A Lykos-patak és a Márvány-tenger közötti — ma sivár — részre pedig hatalmas kikötő-és gyárvárost tervez. Sztambul fejlesztésére azt az utat ajánlja, mely sem a teljes leromboláshoz nem vezet az építendő új város kedvéért, sem múzeumi conserválandó anyagnak nem tartja a régit, hanem a várost egyéniségének megtartásával építi és fejleszti tovább. És itt egynéhány városrészt szabályozó tervét adja elénk. Valamennyi talpra esett, a helylyel és körülményekkel alaposan számoló stílusos művésznek gondolata. A hogyan pl. az Aja Sophia és az Ahmedie közötti teret s az Atmejdant (a régi Hippodromot) megtervezi a használható régi anyagot mindenütt vigyázva megtartva s csak a későbbi koncárságokat pusztítva el, az minden elismerő jelzőt megérdemel. Csak azt sajnálhatjuk, hogy vázlatrajzot nem adott mindjárt róla. Az utolsó rész, mert épen oly Sztambul elevenébe vágó actualis kérdéseket tárgyal, nagyon is megérdemelné, hogy törökre, továbbá francziára vagy angolra lefordítva, a mint csak lehetséges, az illetékes sztambuli körök figyelmébe ajánltassék. Ki tudja, nem lenne-e egy török-magyar művészbarátkozásnak erős alapjává. A szöveget számos jó s kevésbbé ismert, sőt eredeti sztambuli fölvétel teszi érthetőbbé ; különleges díszei pedig azok a kitűnő utczarészletrajzok és vázlatok, a melyekkel Kós Károlynak, az írónak, Kós Károly a rajzolóművész segített amúgy is igen értékes könyvét még meggazdagítani. Egészben véve irodalmunknak határozottan nyeresége a könyv. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet hasonló érdekű és értékű témák egész sorát gyűjtötte össze, a melyek mind feldolgozókra várnak. Oroszlán Zoltán. Hanotaux, La guerre des Balkans. Paris, 1914. i6°, 457 lap. Francziaország majdnem minden históriai korszakban abban a szerencsében részesül, hogy a kor eseményeit forrásukhoz közelálló államférfiú vagy diplomata írja le, ki rendesen írói qualitásokkal is rendelkezik. Suger, Comines, Saint-Simon fényes nevek, kiknek munkálkodásával vetélkedni szép, de nehéz feladat. Ha az utókor hivatkozni fog korunk kútfőire, a franczia kútfők között bizonyára előkelő helye lesz Hanotauxnak, ki nagy elődeihez hasonlóan szintén szerepet vitt kora történetében s ki egyrészt mint éleslátó, másrészt mint irodalmi készült-26*