Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Pribram; Alfred Francis: Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns. 1879–1914. Ism. Áldásy Antal 385

TÖRTÉNETI IRODALOM. 385 1862-ben családja látogatására Párisba készült s ezt az alkalmat Görgey arra kívánta felhasználni, hogy az érdeklődő franczia irányadó politikusokat, esetleg magát III. Napoleont is Magyarország helyzetéről tájékoztassa. Ez irányú munkásságának, nemkülönben Görgey viktringi magányában eltöltött csendesebb éveinek leveles emlékeit szerző közli is. A kiegyezést megelőző kísérletezéseket is feszült figyelemmel kísérte, mint Deák politikai felfogásának osztályosa, sőt szándékában volt a kiegyezés anyagául szolgáló kérdések megoldásában is közreműködni. Első sorban a készülő véderő-törvényjavaslathoz kívánt hozzászólni ; erre vonatkozik 1867 február és május havában Deák Ferenczhez intézett memoranduma, melyet katonai szakértők kiváló alkotásnak minősítettek még az újabb időben is. Ugyancsak a Deák politikájához való föltétlen csatlakozás késztette 1867 május 29-én kelt és Kossuth Lajoshoz intézett nyílt levelének közzétételére, melyben »a puszta negationak oly felette kényelmes teréről« való visszavonulását sürgeti. Ezt a levelet a Pesti Napló szerkesztői megjegyzéssel közölte ugyan, a mi Görgeyt bántotta is; de ennél kellemetlenebbül érintette.őt az ugyanakkor megjelent amnestia-rendelet, melynek rendelkezéseit Görgey »a klagenfurti internált, ezen czímen«, — mint saját magát nevezi —• nem vonatkoztatta magára. Gróf Andrássy Gyula közbenjárására azonban az ő internáltatására vonatkozó rendeletet is hatályon kívül helyezték s így Görgey 1867 júliusában, tizennyolczévi száműzetés után visszatérhetett hazájába. Görgey István kiadványát bizonyára az önfeláldozó testvéri szeretet megható emlékének kell tartanunk, de kútforrás-értéke is e szerint mérlegelendő ; kétségkívül sok nagybecsű adat van abban felhalmozva, nemcsak Görgey saját személyére, hanem általában az absolutismus korára vonatkozólag s így e kiadvány sok tekintetben hézagpótló — a tárgyilagos kritikai ellenőrzős azonban feltétlenül szükséges a szerzőtől nyújtott adatok felhasználásában. —ch —e. Alfred Franzis Pribram : Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns 1879—1914. Nach den Akten des Wiener Staatsarchivs herausgegeben und bearbeitet von — —. I. Band. Wien und Leipzig. Wilhelm Braumüller, 1920. V-f-327 1. A világháború történésze, ha majd elérkezik az idő e háború objectiv történetének megírására, a forrásanyagnak oly bőségével fogja magát szemben találni, hogy önkéntelenül is eszébe fog jutni a régi magyar közmondásnak igazsága: a sok fától nem látni az erdőt. Egyedül a hivatalos forumok aktakiadványai, a Századok, 1920. IV-VI. füzet. 25