Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Görgey István: Görgey Arthur a száműzetésben. 1848–1867. Ism. –ch –e. 381

TÖRTÉNETI IRODALOM. 381 Magyarország képét vizsgálja angol tükörben. Az oknyomozó történetíró lelkiismeretes gondosságával kutatja föl a könyvek, folyóiratok, újságok, levelek, irattárak adatait s összeállítja a nálunk utazott angolok névsorát, érintkezésüket a reformkor embereivel, vezető egyéniségekkel és ismeretlenekkel, majd ismerteti azokat az angol útleírásokat s egyéb műveket, melyekben az utazók tapasztalataikról, élményeikről beszámolnak. Külön fejezetben kapjuk a közgazdasági érintkezések adatait (dunai gőzhajózás, lánczhíd, Alduna, lóverseny, rókahajszák, angol-magyar gazdasági összeköttetés) ; felvonulnak a személyek : főurak, mérnökök, bankárok, hajóskapitányok, munkások ; látjuk a szinte járványos anglomániát nálunk s az angol politikai számítást : »Magyarország az angol világbirodalom keleti útjába esik«. Jönnek az írók : Mrs Gore, a ki három kötetnyi magyar elbeszélést ad ki ; Bowring, a híres anthológia szerzője ; Wakefield, a ki magyar históriát készül írni ; Borrow, a ki regényébe magyar fejezeteket iktat ; Blackwell czikket, röpiratot ír hazánkról s a véres Beleznay-bűnpörből tragédiát ; Catts és Bocham, kik magyarul is megtanulnak. A szerző nem mellőzi a nyelvtanítókat, zenészeket, valamint a skót missiói iskola papjait sem. — A könyv második része tizenöt útleírásról számol be, melyek érdekesen mutatják hazánk akkori állapotát angol látszögből nézve. Természetes, sok a torzult kép : felületesség, romantikus föllengés, gőgös lenézés, tudatlanság s kivált a bécsi szemüveg, melyet kedves szomszédaink minden »keletre« utazónak orrára raknak. Nemesen emelkednek ki Paqet és Miss Pardoe lelkes és mégis tárgyilagos könyvei, valamint Hering művészi rajzai. A váltakozó képek sorozatában állandóan ott van Széchenyi alakja, a tudatos angolszeretet első és legnagyobb képviselője. — Fest könyve szigorú tudományosságával nagyon tanulságos, de ezenfelül rendkívül érdekes és vonzó olvasmány. Tolnai Vilmos. Id. Görgey István: Görgey Arthur a száműzetésben. 1849—1867. Eredeti levelek fölhasználásával írta —. Budapest. Kiadja a M. Tud. Akadémia. 1918. 8° 429 1. Görgey István könyve, melyet szerzője csupán hiteles adatgyűjteményül szánt bátyja, Görgey Arthur »valamikor hivatott tollal megírandó hiteles életrajzához«, tulajdonképen emlékirat. Az előadottak központjában ugyanis mindvégig a szerző áll, a mi természetes is, ha tudjuk, hogy a kötet anyagának nagyobb része a két testver között évtizedeken át folyt és az elbeszélt események közé iktatott levelezés. Szerző igyekszik ugyan magát