Századok – 1919-1920

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Ujabb elmélet az 1494. évi lőcsei fejedelmi congressusról 371

UJABB ELMÉLET AZ i494. ÉVI LŐCSEI FEJED. KONGRESSZUSRÓL. 373 levéltárban található. Ez irat azokat az utasításokat tartalmazza, melyeket János Albert bátyjához, a magyar királyhoz küldött követhez intézett a szerencsétlen bukovinai hadjárat befejezése után. Ez iratban János Albert igazolja magát miért kellett István vajda ellen háborút viselnie s ezenkívül elmondja a hadjárat lefolyását is. Az utasításban elmondja János Albert, hogy sok kárt szenvedtek a tatároktól s törököktől s azért elhatározták, hogy a török által elfoglalt két várat — Kiliát és Belgrádot (a Duna torkolata közelében) — elveszik a töröktől s visszaadják a moldvai vajdának. Azt írja továbbá, hogy maga a vajda is kérte a lengyelek segítségét. A hadjárat megindításakor azonban a vajda elárulta őt, egyesült a törökökkel és tatárokkal s azokkal egyetemben megtámadta Halicsot és Kolomeát. Erre ő elhatározta, hogy Moldva ellen indul s csakugyan el is foglalta Suczawát. Az utasítás kiemeli, hogy a hadjárat eredetileg a török ellen irányult s a király eleinte nem gondolt István elűzésére és Zsigmondnak a moldvai trónra való helyezésére. Ezen utasítás alapján tehát Lewicki elfogadja Miechowita censurált kiadását, rehabilitálja János Albertet a moldvai hadjáratot illetőleg s ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a lőcsei találkozón csak a török ellen való hadjáratot határozták el. A két ellentétes felfogás közül én magam az előbbit tartottam valószínűbbnek s ama meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a lőcsei fejedelmi találkozó titkos tanácskozásainak tárgya a moldvai kérdés volt. Mind e két elmélettel szemben egy teljesen új és eredeti nézetet vall Finkel Lajos föntemlített értekezésében. Finkel mindenekelőtt igyekszik megezáfolni mindazokat az érveket, melyek akár az egyik, akár a másik elméletet igazolnák. Főleg a Lewicki által felfedezett utasításra támaszkodik, melyből szerinte kétségtelenül kitűnik, hogy a lengyel és magyar király sehol sem állapodtak meg egy közös hadjáratban Moldva ellen. Sorai, melyekben igazolni igyekszik magát miért támadta meg István vajdát, szintén azt bizonyítják, hogy Ulászló nem tudott előzőleg semmit e hadjáratról. A török elleni hadjáratról szintén nem lehetett szó, mert nem tesz semmi említést valami közös megegyezésről. Finkel nem vonja kétségbe, hogy a lőcsei tanácskozásokon a moldvai és török kérdésről meg Zsigmond herczeg elhelyezéséről is tárgyaltak, de szerinte nem ezek képezték az összejövetel igazi czélját s azon sem a moldvai sem a török hadjáratot nem határozták el.