Századok – 1919-1920

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Ujabb elmélet az 1494. évi lőcsei fejedelmi congressusról 371

UJABB ELMÉLET AZ i494. ÉVI LŐCSEI FEJED. KONGRESSZUSRÓL. 373 levéltárban található. Ez irat azokat az utasításokat tartal­mazza, melyeket János Albert bátyjához, a magyar királyhoz küldött követhez intézett a szerencsétlen bukovinai hadjárat befejezése után. Ez iratban János Albert igazolja magát miért kellett István vajda ellen háborút viselnie s ezenkívül el­mondja a hadjárat lefolyását is. Az utasításban elmondja János Albert, hogy sok kárt szenvedtek a tatároktól s törökök­től s azért elhatározták, hogy a török által elfoglalt két várat — Kiliát és Belgrádot (a Duna torkolata közelében) — elve­szik a töröktől s visszaadják a moldvai vajdának. Azt írja továbbá, hogy maga a vajda is kérte a lengyelek segítségét. A hadjárat megindításakor azonban a vajda elárulta őt, egye­sült a törökökkel és tatárokkal s azokkal egyetemben meg­támadta Halicsot és Kolomeát. Erre ő elhatározta, hogy Moldva ellen indul s csakugyan el is foglalta Suczawát. Az utasítás kiemeli, hogy a hadjárat eredetileg a török ellen irá­nyult s a király eleinte nem gondolt István elűzésére és Zsig­mondnak a moldvai trónra való helyezésére. Ezen utasítás alapján tehát Lewicki elfogadja Miechowita censurált kiadását, rehabilitálja János Albertet a moldvai hadjáratot illetőleg s ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a lőcsei találkozón csak a török ellen való hadjáratot határozták el. A két ellentétes felfogás közül én magam az előbbit tar­tottam valószínűbbnek s ama meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a lőcsei fejedelmi találkozó titkos tanácskozá­sainak tárgya a moldvai kérdés volt. Mind e két elmélettel szemben egy teljesen új és eredeti nézetet vall Finkel Lajos föntemlített értekezésében. Finkel mindenekelőtt igyekszik megezáfolni mindazokat az érveket, melyek akár az egyik, akár a másik elméletet iga­zolnák. Főleg a Lewicki által felfedezett utasításra támaszko­dik, melyből szerinte kétségtelenül kitűnik, hogy a lengyel és magyar király sehol sem állapodtak meg egy közös hadjárat­ban Moldva ellen. Sorai, melyekben igazolni igyekszik magát miért támadta meg István vajdát, szintén azt bizonyítják, hogy Ulászló nem tudott előzőleg semmit e hadjáratról. A török elleni hadjáratról szintén nem lehetett szó, mert nem tesz semmi említést valami közös megegyezésről. Finkel nem vonja kétségbe, hogy a lőcsei tanácskozáso­kon a moldvai és török kérdésről meg Zsigmond herczeg elhelyezéséről is tárgyaltak, de szerinte nem ezek képezték az összejövetel igazi czélját s azon sem a moldvai sem a török hadjáratot nem határozták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom