Századok – 1919-1920

Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 341

370 BIRÓ VENCZEL. — BÉLDI PÁL FELKELÉSE. ideje alatt elsekélyesedett, részint önmagától, részint az udvar ellenintézkedései következtében. Béldi, mivel időt akart nyerni, a fejedelemmel szemben szíveskedett, meghunyász­kodott, a mi szintén sokat ártott. A mozgalom parázsra helyezett nyirkos fához hasonló, a mely füstölög, de sem nem gyúl meg, sem nem gyulaszt. A vezetők szétlakása a szervezést, a székely érdekek előtérbe helyezése az érzés egységét bontotta meg. Végeredményképen kitűnt, hogy az elégedetlenség da­czára a fejedelem hívei sokkal többen vannak, kitűnt, hogy az ország olyan térre, a hová Béldiék tévedtek, nem haj­landó őket követni. A török beavatkozást Erdélyben jo­gosan nézték gyanús szemmel, a bejött pasa viselkedése a fejedelmi tekintély ellen volt, a melynek helyreállítására pedig Béldiék saját szavaik szerint vállalkoztak. Kitűnt, hogy Béldiék elégedetlensége egész Erdélyben nem köz­hangulat, egyik ezzel, másik azzal nincs megbékülve, de mindezeket egy táborba terelni nem lehetett. Más szervezés­sel a mozgalom ennyire csúfosan még sem végződött volna. Kitűnt, hogy a vezetők kellő népszerűséggel nem bírnak, hogy hirdetett önzetlenségük nem talált általános elhivésre. Nem lehet elvitatni, hogy a vezetőket, főleg Béldit, szemé­lyes nagyravágyás is vezette, Béldinél még a bosszúállás, önigazolás vágya is közreműködött. Ez az, a mi nyilat­kozataiknak súlyát gyengíti. Nem akartak olyan sokat elérni, mint sokan hitték, azonban érdemes emberek el­távolítására közmegnyugvásra mindig csak érdemesebb vál­lalkozhatik. Dr. Biró Venczef,

Next

/
Oldalképek
Tartalom