Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 341
368 BÍRÓ VENCZEL. nem alap nélkül való javallását, úgy vélte, hogy ha már a fejedelemnek illő fegyvert nem mutathatnak, jobban bízhatnának a megegyezés csendes formájában.1 Bethlen Miklós meg Telekinek írt, hogy úgy hallja, hogy Páskó a portán nem a fejedelmet, hanem kiváltképen Telekit vádolta s a török ennek igazítására, csendesítésére jött, vagy mire, mert ez új eljárásra czímet sem talál. Ez baj, főleg ha kardra megy a dolog. Ha a pasa megmondja, hogy Erdélyben egymással szemben álló hadat látott, baj lesz belőle. Sietni kellene a gyűléssel s veszteg ülni, hogy a török ne lásson zászlót. Különben igaznak fog feltűnni Páskó vádja.2 Mindketten elkéstek. 27. körül már Szentpéteren és Somborban tűnt fel a fejedelem serege, a mire Béldinek Mogyoróson lévő katonái szökdösni kezdtek. Különben is kevesen voltak, ezek is megbízhatatlanok. Azt mondták, hogy ők haza mennek, hogysem, míg a többi otthon ül, ők ketten-hárman őrizzék a zászlót. Híre jött, hogy az udvarhelyszékiek az embert, a ki a pasa levelét vitte, elfogták s vasra verték.3 Béldi seregét mindössze 4500 embernek tartották, ezekkel csatába kiállani sehogysem lehetett volna, a mikor a fejedelem nagy hadat gyűjtött egybe. A kolozsvári, kővári, szamosújvári és egyéb őrségek mellé mezei katonák, Aranyosszék, Marosszék, Udvarhelyszék is felültek. Béldi serege eloszlott, de »az orra vére sem ment ki senkinek is.«4 Béldi s társai csak kettő között választhattak : a megadás s a futás között. Az utóbbi mellett döntöttek s — mint mondották — a »felmészárolásra« küldött sereg elől menekülve, »csudálatosan a hóhérok markából kiszabadulván«, 28-án Földiákról Bodolára, Bodoláról a havasalföldi határig futottak.6 Február 10-én az erdélyi törvényhatóságokhoz körlevelet intéztek, a melyben eddigi irataik szellemében önmagukat igazolni próbálták. Kifejtették, hogy a fényes porta igaz ügyüket látván, szabadságuk, régi törvényük helyben állítására a kapucsi pasát küldötte, a kinek becsületes fogadására s egyszersmind a reájuk jövő fegyver közelítésére kényszerültek oltalomfegyverhez nyúlni. 1 Dániel István Béldinek 1678 jan. 27. Szentpéter. (Eredetije az unitárius egyház kolozsvári lvt.) 2 Bethlen Miklós Telekinek 1678 jan. 28. Szeben. (Eredetije a gr. Telekiek marosvásárhelyi lvt. Miss.) 3 Szék. oki. VI. k. 382—383. 1. 4 Bethlen Miklós önéletleírása 494—495. 1. 6 Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 437—438. 1.
